
Fotó: Krónika
2007. április 26., 00:002007. április 26., 00:00
Júniusban ér véget az az egyéves, hétezer eurós projekt, amellyel a marosvásárhelyi Milvus Csoport – Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Görgényi-havasok lába és a Felső Nyárádmente közötti régió medveállományát tanulmányozza, és amelyet a hollandiai ALERTIS – Fund for Bear and Nature Conservation alapítvány támogat. Domokos Csaba programfelelős a Krónikának elmondta: „Mi az állatot, de az embert is védjük, hiszen tudjuk, hogy a mezőgazdaságban hatalmas károkat okoznak a medvék. Ugyanakkor szeretnénk szabályoztatni a túl nagy kilövési kvótákat, amelyek akár a populáció kipusztulását is okozhatják.”
Ingyenes villanypásztorok
A civil egyesület a projekt keretében kárfelmérést is végez, illetve térítésmentesen villanypásztorokat szerel azokra a helyekre, ahol a legtöbb medvét figyelték meg. A Maros megyei Szolokmán több mint hathektárnyi területet, harminc gazda földrészét kerítették be villanypásztorral. Havad mellett nemsokára egy tizenhat hektáros területet szerelnek fel hasonló műszaki védelemmel. Õsz óta, amióta felszerelték a villanypásztort, Szolokmán a medvék nem okoztak károkat, és hasonló eredményre számíthatnak a havadi gazdák is. „Jó lenne, ha a gazdálkodók összefognának, és közösen szerelnének villanypásztorokat. Ezzel megelőznék a károkat, ugyanakkor a medvéknek sem ártanának” – hangsúlyozta a programvezető.
Havad község területén az elmúlt időszakban többen is láttak az országút közelében egy anyamedvét a bocsaival. Főleg az iskolába ingázó kisgyerekek miatt aggódtak, hiszen a kíváncsiságtól hajtva többen is megközelítették az állatokat. Domokos Csaba elmondta, Havad és környéke ideális hely a nagytestű állatok számára, hiszen sok a gyümölcsös. A környékre még a távoli vidékekről is eljönnek a medvék, hogy téli hibernálásuk megkezdése előtt belakmározhassanak. A vidék másik jellegzetessége az üreges domborzat, amelyben sok a medvebarlang. A barlangokhoz közeli tanyán évtizedeken keresztül élt egy család, amelynek soha nem esett bántódása, a medvék is alkalmazkodtak az emberhez, de az ottaniak sem háborgatták őket.
Kiszámíthatatlan medveviselkedés
A medvék általában a kukoricásban támadnak, ahol az ember túlságosan közel kerül az állathoz, az pedig veszélyeztetve érzi magát, és támad. Ha nem érzi veszélyben magát vagy kicsinyeit, a medve nem bántja az embert, fél tőle. „Én is találkoztam medvével, épp a barlangjából másztam ki, amikor az be akart menni. Egy darabig néztük egymást, aztán mindketten lassan visszavonultunk. A lényeg az, hogy próbáljunk józanul gondolkozni, és semmi olyat ne tegyünk, amivel kiválthatjuk az állat haragját” – magyarázta Domokos Csaba. A medve nagyon intelligens és gyors állat, sajátos temperamentummal és azzal a tapasztalattal rendelkezik, amit a korábbi, emberrel való találkozásakor szerzett – ezért nem tudhatjuk, hogyan viselkedik. A statisztikai adatok szerint Európában az utóbbi 200 évben medve nem támadt emberre azért, hogy megegye, csakis önvédelemből tette. „Ha egy medve leüt egy embert, továbbmegy, de soha nem falja fel, holott megtehetné” – tudtuk meg az állatvédőtől, aki azt is kifejtette, hogy nem létezik Romániában sem hangyászó, sem örvös medve, de még vérmedve sem. A medve szívesen fogyaszt állati táplálékot, de mivel erdei állatokat, őzet, nyulat, rókát nem képes fogni, a háziállatokra „szakosodik”: az ólakban, esztenákban, a karámokban sokkal könnyebb beszerezni a zsákmányt.
Tervek és előadások
A medvevédelmen kívül a projekt célja felhívni a hatóságok figyelmét arra, hogy Romániában él az egyetlen európai életképes medvepopuláció, amely képes hosszú távon megmaradni. Át kell gondolni a kilövések számát, kutatásokat, megfigyeléseket kell végezni a medvék viselkedésével, szokásaival kapcsolatban: mit esznek, hol élnek, mekkora területeket járnak be? A vadászegyesületek vadászterületek szerint számolják a medvéket, holott az állatok több száz kilométert is megtesznek évente, és ez a számadatok pontosságát megkérdőjelezi. A júniusban véget érő támogatással a projekt Domokos Csaba szerint nem fejeződik be, további terveik vannak: medvenyomokat, ösvényeket jelölnek meg, iskolásoknak és egyetemistáknak tartanak előadásokat a medvékről. A helyi lakosságot is szeretnék bevonni: meséljenek medvés élményeikről, oszszák meg történeteiket a turistákkal, a környékre látogatókkal is.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.