Mindenki függ valamitől – Zacher Gábor toxikológus kolozsvári előadásán jártunk

Az írek ellenben tudhatnak valamit, uniós listavezetőként 80 százalékuk állítja ezt.

A boldogság pozitív érzelmekkel összefüggő mentális állapot, definiálta a fogalmat Zacher Gábor, aki szerint többnyire csak pillanatnyi boldogságaink vannak, a tartós boldogságot sok minden el tudja rontani. Ahhoz azonban, hogy minél jobban érezzük magunkat bőrünkben, fontos az önismeret, az önmagunkkal szembeni őszinteség, az, hogy merjünk tükörbe nézni.

és el is kezdte felsorolni ezeket, hogy a hallgatóságnak legyen alkalma ráismerni saját függőségeire. A függőség ragaszkodást, hozzászokást, szükségletet jelent, idézte az értelmező szótárt Zacher Gábor, aki szerint magyarul csupán egy, miközben az angolban hét kifejezés van rá.

korábban írtuk

Erdélyben tart előadásokat a szenvedélybetegségekről Zacher Gábor magyarországi toxikológus

Hétköznapi boldog(talan)ságsaink, Betépett álmodozók és Droghelyzet címmel tart előadásokat Zacher Gábor magyarországi toxikológus február 24. és március 3. között kilenc erdélyi városban.

Fontos a kontrollmechanizmus

A függőségek kialakulására az emléknyom-teória nyújthat magyarázatot, amikor megtapasztalunk valami nagyon jót, és az élmény mély nyomot hagy tudatunkban. És minél fiatalabb korban alakul ki az emléknyom, annál nehezebb elfojtani, mutatott rá Zacher Gábor. A dohányzásra kamaszkorban rászokóknak fele fog dohányozni, míg a 21 éves kor után rászokóknak csak tíz százaléka. Náluk ugyanis

Zacher Gábor egy lágyéksérvműtét alkalmával, az altatáshoz használt fentanyl hatására érezte ezt, s bár a kórházban lenne alkalma beszerezni a szert, soha nem jutott eszébe, hogy megismételje a lebegést.

Függő az, aki az adott szer, dolog nélkül már nem tud működni, legyen az alkohol, számítógép vagy akár munka. Míg a nikotin- vagy koffeinfüggőségről le lehet szokni,

„Ilyenkor kell tudni semmit csinálni. Merjünk magunkat kipihenni, merjünk feltöltődni!” – hangzott a következő jó tanács. Különben elkerülhetetlen a kiégés, mely tavalytól már önálló betegségként van nyilvántartva.

A gyógyszerfüggőség szintén hatalmas méreteket ölt, Magyarországon 130 ezer altató- és nyugtatófüggőt tartanak nyilván, és kb. 25 ezer orrcseppfüggő van – utóbbi inkább magatartásfüggőség, de nem egyszerű „lejönni” róla. A nikotinfüggők aránya szintén jelentős, Magyarországon mintegy 10 ezer gyermek dohányzik – sorolta tovább a sokkoló adatokat Zacher Gábor –, és az elrettentési stratégiák, a cigarettásdobozokon, dohányoszacskókon szereplő, különböző betegségeket előrevetítő képek nem vezetnek eredményre.

Olyan dolgokat kell mondani a fiataloknak, ami érdekli őket, vonta le a következtetést a toxikológus.

Eszem-iszom és demográfiai mutatók

Ám miközben a férfi alkoholbetegség csapatsportág, lehet nyilvánosan űzni, a nők esetében a „spájzalkoholizmus” a jellemző, őket ugyanis sokkal inkább megbélyegzi a társadalom ugyanazért a függőségért.

jelentette ki Zacher Gábor. Az anyaország lakossága „háromszor kiissza a Hévízi tavat” évente, azaz ennek megfelelő mennyiségű alkoholt fogyaszt el. Az alkohol feszültségoldó hatása miatt veszélyes, a rászokásban segíthet a szociális minta és a genetika is, de utóbbi nem elrendeltséget, hanem hajlamot jelent. Ezért fontos a gyerekkel már kamaszkorban tudatosítani: az alkohol nem oldja meg problémáit.

A problémák két pohár ital után jelentkeznek, mondta a toxikológus, a harmadik itallal megjelenik a „leszarom-érzés”, ami után bármi történhet.

Másik népbetegség az elhízás, Magyarországon rengeteg ember „késsel-villával ássa meg a sírját”, figyelmeztetett Zacher rámutatva: a falógén-elmélet szerint „nem a test eszik, hanem a lélek”.

– kongatta meg a vészharangot Zacher Gábor, az ebből eredő pszichés problémákat sem hallgatva el. A lájkvadászat miatt a kedvelések hiánya a gyerekeknél szorongást, depressziót okoz, anorexiához vezethet. Olyan veszélyes játékok terjednek itt, mint a Romániában is ismert Kék bálna játék, amikor a gyerek úgy érezi, jobb kilépni, és mivel a rendszerből nem lehet, az életből lép ki.

Az okostelefon állandó használata a fiataloknál akár mentális krízist is okozhat, az igeneráció ugyanis kevesebb időt tölt barátokkal, magányos, kevesebbet alszik, tehát fáradt, ami rosszabb teljesítményt eredményez. És olyan furcsaságokra is felfigyeltek már az orvosok, mint a Snapchat dysmorphia, amikor a fiatal a Snapchat profilképére akarja átoperáltatni magát, az Egyesült Államokban minden 7. plasztikai sebész találkozott már a jelenséggel.

– hívta fel a figyelmet. Rámutatott, nagyon vékony a határ a tolerálható és a kóros szint között, ahhoz, hogy ezt észrevegyük, őszinték kell legyünk magunkhoz. Az énerő bennünk van, de ehhez bele kell nézni a tükörbe, tért vissza az előadás kezdeti gondolatához a szakember.