Mindannyiunk „inge” a fenntartható divat: szakemberek szerint a fiatalok írhatják át a játékszabályokat a ruhaiparban is

Ehhez fontos, hogy mindenki tudatában legyen, számára mi az előnyös színben és fazonban egyaránt. Egy jól kialakított, variálható darabokból álló „kapszula” ruhatár mellett ritkábban lehet azt érezni, hogy nincs mit felvenni.

„Ha a ruhavásárlásaink során előnyben részesítjük a hazai tervezők által készített darabokat, a kézműves termékeket, varratunk vagy éppen másodkézből vásárolunk, máris környezettudatosan jártunk el” – egészítette ki Mara Gyöngyvér.

– hangsúlyozta a biológus. Arra is figyelmeztetett, hogy a környezettudatosságra való nevelést már egészen fiatal korban kell elkezdeni. Kiemelten fontosnak tartja egy olyan tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, amely lehetővé teszi, hogy mérlegelni tudjunk, és megfelelő döntéseket hozzunk vásárlásaink során: legyen igényünk arra, hogy tájékozódjunk.

A körkörös termékgyártás és nyersanyagelérés fontos összetevője a tervezésnek ezen a téren. A Fashion Revolution nevű globális mozgalom 2013 után, a bangladeshi Rana Plaza-i tragédia nyomán indult, és kezdte el számonkérni a fast fashion gyártókon a termékeik előállításának fenntarthatóságát és átláthatóságát. A Fashion Transparency Index megmutatja, hogy mely márka hogyan teljesít a fenntartható technológiák alkalmazásában. A greenwashinggal, azaz „zöldre mosással” vádolt fast fashion márkák esetében ez az index meg tudja mutatni, mennyire reklámfogás a fenntarthatóságra való hivatkozás. „A H&M például nem teljesít annyira rosszul ebben a mérésben, de látnunk kell, hogy ez a folyamat még nagyon az elején van. És ott vannak az úgynevezett hyper-fast fashion jelenségei, a Shein, az Aliexpress, a Primarkt, melyek egyre inkább a bevételek maximálására és a túlfogyasztásra játszanak” – ismertette Keszeg Anna.

„Ezáltal megjelenne az életünkben egy olyan értéktudat, mely az alapja annak, hogy környezettudatosak legyünk. A tárgyak túlfogyasztásának a korában elfelejtettük szeretni a tárgyakat. Meg kell tanulnunk tisztelni ezeket, a tárgyban levő tervezői munkát” – fejtette ki a kultúra- és divatkutató. Elárulta, hogy számára fontos örömforrás egy szépen szabott ruha. Úgy érzi, a tervező éppen rá gondolt a tervezés közben, ismerte az igényeit, vágyait. „Ha ezt az érzést a tárgy megbecsülésébe visszük át, akkor kevesebb tárgyunk válik szemétté, és máris közelebb kerültünk a környezetünk tudatos megéléséhez” – hívta fel e figyelmet az egyetemi adjunktus.

Ezért is érvelt a pandémia alatt nagyon sok tervező azzal, hogy a luxustermék a legfenntarthatóbb divattárgy, mert eleve többgenerációs használatra készül. Példaként megemlítette a Chanel-kiskosztümöt és egy Hermès bőrárút, melyek eleve úgy készülnek, hogy családon belül öröklődnek majd. „A mai, tárgyakkal túlterhelt, »gadget kultúrát« éltető piacon csomó olyan tárgyunk van, amit eleve gyors fogyasztásra veszünk meg. Ilyen tárgyakat szerintem nem szabad tervezni. Aztán a nyersanyag természete nagyon fontos: olyat használjunk, melynek előállítása önmagában környezettudatos vagy amelynek az újrafelhasználása segít a környezet megóvásában” – tette hozzá a divatkutató. Kitért az október 13-án „ünnepelt” elegancia világnapjára, a „nemzetközi öltözz ki napra”. Elmondása szerint ez igen felkapott lett magyar nyelvterületen, és azokban a kultúrákban, ahol az Így jártam anyátokkal című sorozatnak nagy sikere volt. Ez arra sarkall, hogy az eleganciát ismét fontos értékké tegye az öltözködésben. A jól szabott, elegáns öltönyök fenntartható gyártási modell szerint készülnek, ha megfelelő helyről vásárolják őket.

Ezeket a trendeket nem a média kreálja, bár sokszor a létrehozásban is van szerepe. A médiahatásnak sokféle modellje létezik, „trendje válogatja”, hogy ott éppen mekkora szerepe volt a médiának a divat népszerűsítésében. „Számomra nagyon szimpatikus irányzat a Japánban annyira elterjedt minimalizmus, melynek a globális mozgalommá alakításában a Netflix is részt vett” – részletezte az egyetemi adjunktus. Hozzátette, a trendek lehetnek makrótrendek, melyek globális társadalmi változásokra utalnak – a távmunka intézményesülése, az azzal kapcsolatos jogszabályok kialakulása; a vidékre irányuló mobilitás –, de vannak olyan mikrótrendek is, mint a vegán tojás, vagy egy másik irányból a tudatos, felelős influenszerek megjelenése.

Jön egy generáció, amelynek tagjai mindezek tudatában élnek. „Nagyon bízom bennük, viszont ellenszélben dolgoznak, hiszen a fennálló gazdasági-politikai rendszerek ugyanolyan engedelmes fogyasztót akarnak nevelni belőlük is, mint a korábbi generációkból. Remélem, hogy nem fog sikerülni, s inkább majd e környezettudatos és öntudatos fiatalok fogják átírni a játékszabályokat” – bizakodik a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének adjunktusa.