Gólyák a tavaszi vándorúton
Fotó: Gazda Árpád
A Szahara sivatagtól délre teleltek, és minden bizonnyal már úton vannak hazafelé az erdélyi gólyák. Jeladóval felszerelt lengyelországi társaik korábbi jelzései alapján a vonulás során Egyiptomban a Nílus völgyén haladnak észak felé, majd a Sínai félszigeten, Izraelen, Libanonon és Szírián át kerülik meg a Földközi-tengert. A hazafelé tartó úton naponta akár 250 kilométert is megtesznek.
Több hazai természetvédő, madárvédő egyesület bejelentette az elmúlt napokban, hogy a korán érkezett tavasz miatt már március elején elindítja a gólyakameráját, hogy akkor is sikerüljön megfigyelni az első gólya megjelenését, ha a madarak hamarabb érkeznének. A Kolozs megyei magyarfenesi fészek a Clujbird.ro honlapon, a Maros megyei Sáromberke egyik fészke a milvus.ro/webcams/storkcam2/ oldalon, a Temes megyei gyertyámosi fészek pedig a wildliferomania.com/live/barza-alba-carpinis/ honlapon követhető figyelemmel. Egyelőre azonban csak az látszik az internetes közvetítésekből, hogy Magyarfenesen kinőtt a fű a fészekben, Sáromberkén egy műanyagzacskót lenget a szél, a gyertyámosi fészket pedig a verebek látogatják olykor.
Gólyafolyosó Európa és Afrika között
Fotó: Grupa EkoLogiczna/Facebook
Sokan teszik fel ilyenkor a kérdést: vajon hol vannak most a gólyáink? Hol és hogyan töltötték a telet? Elindultak-e már hazafelé? Milyen útvonalon, milyen ütemben közelednek a fészkükhöz? Az ornitológusok számára bő évszázadon át a madarak gyűrűzése volt az az eszköz, amelyikkel információkat nyerhettek a vonulásról. Ha valaki egy meggyűrűzött madár tetemére bukkant, vagy élő gyűrűzött madarat fényképezett le, lejelenthette valamely madártani egyesületnek a helyszínt, időpontot, és a gyűrű számát, az pedig továbbította az információt annak, aki egykor meggyűrűzte a madarat. A módszer kétségkívül jobb, mint a semmi, de rendkívül kevés információ összegyűjtésére alkalmas.
Lengyelországban gyűrűzött átutazó gólya a magyarfenesi református templom toronygombján
Fotó: Gazda Árpád
A technika fejlődése azonban ma már sokkal pontosabb megfigyelésre biztosít lehetőséget. Beszerezhetők olyan kis méretű jeladók, amelyek nem zavarják a nagyobb testű madarakat a repülésben, és amelyek a vonulás, és az afrikai tartózkodás idején is elküldik olykor a madár koordinátáit.
A módszer kiváló, de meglehetősen költséges, és a jeladó elvesztésének a kockázatával jár. A felnőtt madarakat ugyanis nehéz befogni, hogy jeladót szereljenek rájuk. Így a csomagot jobbára olyan fiatal madarakra tudják rögzíteni, amelyek még nem tanultak meg repülni. Ezek közül pedig sokan nem élik meg az egy éves kort. Elpusztulásuk leggyakoribb oka, hogy egyszerre érnek hozzá több villanyvezetékhez, és áramütés áldozataivá válnak. Ráadásul a fiatalok három éves kor előtt nem raknak fészket, nem alapítanak családot, nem költenek fiókákat, előfordul, hogy vissza se térnek a szülőföldjükre.
Ataman látogatása Dél-Afrikában
A Lengyelország keleti részén fekvő Siedlceben működő Grupa EkoLogiczna madárvédő egyesület több éves tapasztalatra tett szert a jeladós gólyák megfigyelésében. 2023 augusztusában már 12 jeladós gólyájuk indult el dél felé.
Ataman Afrika legdélibb pontjáig repült
Fotó: Grupa EkoLogiczna/Facebook
A Facebookon közölt beszámolóikból az derül ki, hogy a jeladós gólyák sem mindig adnak hírt magukról. Néha felbukkannak, máskor hetekre eltűnnek. Február 29-én például arra panaszkodtak, hogy a 12 jeladós gólyájuk közül csak egy Törökországban csavargó fiatal madártól kapnak jeleket. Még azt sem tartották kizártnak, hogy meghibásodtak a jeladóik.
A korábbi híradásaikból azonban az derült ki, hogy a lengyel gólyák a nyár végi vonulás során Románián, Bulgárián keresztül jutnak Törökországba. Ott a Dardanellák-szoroson repülnek át a Márvány-tenger fölött. A Földközi-tengert megkerülve Szíria, Libanon, Izrael érintésével jutnak el Egyiptomba, ahol a Nílus völgyén tartanak délnek. A gólyák egy része a Szaharától délre, Szudán, Csád, Nigéria területén várja ki, hogy közeledjék a tavasz szülőföldjére. Az Atamannak elnevezett jeladós gólya azonban meg sem áll Dél-Afrikáig. Visszafelé ugyanezen az útvonalon vonulnak.
Noha az év felét töltik a déli féltekén, és a másik felét Északon, az otthonuk mégis a mi tájainkon van. Erre utal az a tény, hogy itt rakják le tojásaikat, itt költik ki fiókáikat.
Hazafele jobban belehúznak
A Grupa EkoLogiczna korábbi híradásaiból az derült ki, hogy a vándorló gólyák hazafelé jobban igyekeznek, mint az Afrikába vezető úton. Naponta akár 250 kilométert is repülnek. Minden bizonnyal azért sietnek, hogy saját használatban tarthassák az egy évvel korábban belakott fészket. A fészek ugyanis azé, aki hamarabb érkezik, és birtokba veszi, majd megvédi a később érkezőktől. A vonulás sebességét az időjárás is befolyásolja.
Kinőtt a fű a magyarfenesi fészekben
Fotó: Gazda Árpád
Repülésük során ilyen foltokat keresnek, majd ezek fölött spirálban körözve olyan magasra emelkednek amilyenre csak tudnak. Onnan siklórepülésben haladnak a következő felfelé tartó légáramlatig. Ha lehűl az idő, és hó borítja be a tájat, eltűnnek a felfele ívelő meleg légáramlatok, és a vonulás is leáll.
A magyarfenesi fészekben 2007 óta figyeljük a gólyákat, 2017 óta immár webkamerán keresztül is. Az elmúlt 17 évben március 14. volt a legkorábbi érkezés. Ezt 2015-ben jegyeztük fel. Leggyakrabban március 28-án érkezett a fészekfoglaló gólya. Párja általában több napos, esetenként több hetes késéssel futott be. Az első tojások az április 1-13 közötti időszakban jelentek meg a fészekben, az első kisgólya kibújására pedig az első tojástól 34-36 napot kellett várni.
Hazaértek a vörös vércsék Erdélybe
Megérkeztek a vörös vércsék kamerával ellátott marosvásárhelyi fészkükbe – közölte a Milvus Madárvédelmi Egyesület. A madarak élete állandó jelleggel követhető a következő linken: https://milvus.ro/hu/webcams/falcocam/. Szerdán délelőtt csak az egyik vércse tartózkodott a fészekben, tollászkodott éppen. A marosvásárhelyi tömbház tizedik emeletén költő vörös vércse pár mindennapi életét 2018 óta közvetíti a Milvus. Az egyesület közölte, a tojó és a hím is megérkezett már a fészekhez és elkezdték gondosan előkészíteni. A vörös vércse az egerészölyv mellett a leggyakoribb hazai ragadozó madár. Széles körben elterjedt egész Eurázsiában, fészkel a Földközi-tenger szigetein és Észak-Afrikában is. A zárt erdők, magas hegyek és fátlan puszták kivételével sokfelé fészkel, utak mentén, parkokban, nagyvárosok szívében. Varjúfélék fészkét foglalja el, de előszeretettel költ sziklahasadékokban, hidak alatt, épületek üregeiben. A marosvásárhelyi megtelepedést Deák Attila, a Milvus munkatársa segítette, felajánlva egy költőládát az egyik ablakában. A vörös vércse rágcsálókat, rovarokat, gyíkokat fogyaszt. A levegőben egy helyben szitáló vércsék látják azokat UV fényben előtűnő vizeletcseppeket amelyekkel a fűben mozgó rágcsálók jelölik ki útvonalaikat, így hatékonyabban tudnak vadászni rájuk. A kirepült fiókák száma nagy mértékben függ a táplálékbőségtől, az úgynevezett pocokgradációs években 4-5 fióka hagyhatja el a fészket.
Vitorlázó-repülésben Kelep
Fotó: Gazda Árpád
Gyűrűt kaptak kedden reggel a Kolozs megyei Magyarfenesen található fészekben nevelkedő kisgólyák – olvasható a clujbird.ro honlapon.
Visszatért az első gólya Háromszékre: a Rara Avis madártani egyesület elnöke szerint ugyanarról a gólyáról van szó, amely tavaly is március 7-én tért vissza bikfalvi fészkére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra Kolozsvárra érkezik a generációkat inspiráló brit legenda, Sting. A világhírű zenész az Untold fesztiválon lép fel. A kincses városba több tízezer látogatót vonzó zenei rendezvényen a pop- és elektronikus zene sztárjai is színpadra állnak.
A kalotaszegi viselet egyik legkülönlegesebb darabját, a pártát állítja középpontba Kiss Gabriella népi iparművész frissen megjelent, Kalotaszeg gyöngyös pártái című kötete. A kutató-gyűjtőmunkáról, a párták egyedi világáról a szerzővel beszéltünk.
Az elmúlt 24 órában 43 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 53 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a Salvamont.
Románia délkelet-európai viszonylatban az első, világviszonylatban pedig Spanyolország után a második helyet foglalta el 2025-ben pizzarendelések tekintetében – közölte a Glovo futárszolgálat.
Merész, egyben izgalmas kihívással folytatja nyereményjátékai sorát a Krónika: arra kérjük olvasóinkat, alkossák meg szülőfalujuk, szülővárosuk, szülőföldjük „jövőképét” a mesterséges intelligencia segítségével.
Két fiatalt állítottak meg a Suceava megyei hegyi csendőrök a Csalhó-hegységben, mivel megfelelő felszerelés nélkül, edzőcipőben vágtak neki a hófödte hegynek.
A helyi közösség valós igényeire adott válaszként jött létre körülbelül egy éve a Kolozs megyei Bálványosváralján az UngRush szervezet. Czira Kálmán, Mocodean Adrián, Mocodean Zsolt és Székely Evelin ötletgazdák a Krónikának beszéltek a kezdetekről.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
A petrezselyemgyökeret és a paszternákot könnyű összetéveszteni, és jó tudni, hogy bár rokon gyökérzöldségekről van szó, nagyon sok mindenben különböznek egymástól ízvilág és felhasználási lehetőségek tekintetében egyaránt.
Bekerült a Guinness-rekordok közé a világ leghosszabb vadon mért óriás pitonja, amelyre Indonéziában bukkant Radu Frențiu expedíciós szakember. A szabadon élő nőstény példány 7,22 méteres hosszával a világ leghosszabb ismert vadon élő kígyója lehet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!