
Egyedülálló fűrészmalmot avattak fel vasárnap a Hargita megyei Ivóban. Míg korábban több tíz vízimalom segítette a helybéliek munkáját, manapság nem találni hasonlót a környéken, sőt Európa-szerte egyre kevesebb van belőlük.
2015. május 31., 21:272015. május 31., 21:27
Egykoron több mint harminc vízimalom segédkezett a fafeldolgozásban Ivóban és Sikaszóban. Az ivói falunapokon felavatott létesítmény helyén 1959-ig is fűrészmalom állt, a mostanit a LEADER fejlesztési program segítségével újították fel.
A majdnem 53 ezer euró értékű, teljesen átdolgozott épület modern megoldásokkal idézi fel az egykori malmok szerkezetét, és noha elődeihez hasonlóan alkalmas a farönkök felvágására, látványával inkább turisztikai létesítményként szolgál. A megvalósításért vasárnap a déli órákban szentmisével adtak hálát, majd felavatták az épületet több száz ember jelenlétében. Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere, Antal István parlamenti képviselő, Sándor Barna megyei tanácsos, Köllő Miklós tervező, Bíró Lázár, a kivitelező vállalkozás tulajdonosa, Simó Ferenc építésvezető és Balázs György malomszakértő is jelen volt az ünnepségen.
„A famegmunkálás fontos szerepet töltött be Zetelaka múltjában, de a jelent is meghatározza. A község múltjának egy szeletét szerettük volna megmutatni a helyieknek és az idelátogatóknak” – fogalmazott Nagy Attila polgármester.
Mint kiderült, az egykori malom területét a korábbi községvezetés vásárolta meg, az újjáépítés gondolata ugyanis már akkor megszületett. A Sóvidék–Hegyalja LEADER-munkacsoport megpályázta a szükséges összeget, Köllő Miklós tervező pedig megálmodta az újjáépített malmot. A látványos tervet egyébként már egy regionális építészeti díjra is jelölték.
„Furcsának tűnhet 2015-ben felavatni egy fűrészmalmot, jelentőségét csak akkor érthetjük meg, ha megnézzük, mi maradt meg a környéken az egykori malmokból: mára már-már alig találni hasonló létesítményeket a Székelyföldön, működőt pedig egyet sem” – magyarázta a jelenlévőknek Balázs György malomszakértő, aki a malomkerék és a tengely tervezésében segédkezett.
Mint elmondta, éppen emiatt fontos az egykori fűrészmalmok mementójaként felépített ivói létesítmény, hiszen Európában teljesen eltűntek a hasonló eszközök. Nem „archaizálni” akartak, ezért a tervezés alatt Köllő Miklóssal és Bíró Lázárral együtt „átfogalmazták” a malmot, és modern megoldásokkal egyesítették a régi szerkezetek esszenciáját. A szalagvágást követően a több száz érdeklődő megtekinthette, amint forgásnak indul a malom, kereke és mozogni kezd a fűrész.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!