
Fotó: MTI
2011. július 01., 09:432011. július 01., 09:43
A dr. Csonka Pál műegyetemi tanár által tervezett téglatest alakú bunkert az Erzsébet -előkertbe építették meg. Az építési költségek negyedét a Budai Várkapitányság, míg további részét a Honvédelmi Minisztérium fizette, amely felügyelete alá vonta az építkezést, így a háborús helyzet ellenére biztosítható volt a szükséges anyagok beszerzése. A kormányzónak 1944. július 1-jén mutatták meg a végső terveket.
A föld alatt 10 méter mélyen található bunker építéséhez körülbelül 950 köbméter földet termeltek ki.
A bunkernek két bejárata volt, mindkettőt közel 20 cm vastag, betonborítású acél légoltalmi ajtók zárták. Az egyik lejáró a kastély földszintjéről, Erzsébet királyné egykori csigalépcsős szobájából vezetett a föld alá. A másik az előkertből nyílt, ezt földdel fedték be, és füvesítették. Az óvóhely két kisméretű, 2,5 m belmagasságú helyiségből és illemhelyből állt. A helyiségekbe acéllemez borítású légoltalmi ajtók nyíltak, ezek ma is láthatók. A kormányzó részére valószínűleg a telekommunikációs-híradástechnikai eszközöket is ide telepítették volna, hiszen a Csonka-féle terv szerint kiépítették a rádió- és telefonhálózatot is.
A levéltári források szerint az óvóhely a front megérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt egészen kész. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944. október közepén Németországba hurcoltak, a bunkert soha- sem használta. A kastélyt 1944 végén német, majd orosz katonák szállták meg, később gázolajat tároltak benne. 2009–2010-ben a Gödöllői Királyi Kastély Gizella- és Rudolf- szárnya mellett felújították a kormányzói bunkert is. A falak vakolása közben a nagyobbik helyiségben érdekes, feltehetőleg az 1940-es évekből származó falfestésdíszítést találtak, melynek megmenthető részeit restaurálták.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
szóljon hozzá!