2009. szeptember 30., 10:152009. szeptember 30., 10:15
A világon elsőként 140 éve, 1869. október 1-jén az Osztrák–Magyar Monarchiában vezették be a postai levelezőlapokat. Bár nyílt lapok korábban – már a 18. században is – keringtek, a hivatalos levelezőlap gondolata egy 1865-ös karlsruhei postaügyi tanácskozáson merült fel először komolyan.
Heinrich von Stephan ötletét a „nyílt postai levélről, vékony papírra írva, amelyet az írott kommunikáció olcsó formájaként használhatnának” azonban akkor még elvetették. Emmanuel Hermann nem sokkal később a Neue Freie Pressében fejtette ki korszakalkotó ötletét, s az olcsó, nyílt lapok hatalmas sikernek bizonyultak.
A megjelenés napján csak Magyarországon tízezer, hat hét alatt egymillió darab levelezőlap fogyott el. Az első három hónapban Európa-szerte több mint kétmillió darab kelt el a 8,5-ször 12,2 centiméteres lapból, amelynek Hermann a Postkarte nevet szánta, a bécsi postahivatal azonban Correspondenzkarténak nevezte el.
A szinte teljesen megegyező kinézetű lapokat Magyarországon a magyar címer, Ausztriában a kétfejű sas képe díszítette. Később von Stephan is elégtételt kapott, Németországban az ő felügyelete alatt vezették be a lapot 1870 júniusában.
Angliában októberben kezdték árusítani, az Egyesült Államokban az első lapot 1873. május elsején bocsátották ki, és egy hónap alatt 31 millió példányt adtak el. Amerikát azonban számos ország megelőzte ezen a téren, Finnország már 1870-ben, Belgium, Hollandia, Dánia és Kanada pedig 1871-ben helyezte forgalomba a lapokat.
A lapokat kezdetben az ország címerével díszítették, később ezt tájak, vonatok, gőzhajók, virágdíszek képei váltották fel, aztán még színesebb témák kerültek hátoldalukra. A régi lapok igazi kincsnek számítanak a gyűjtők körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok