Paul Năoian a túraútvonal utolsó, Szörényváron elhelyezett kilométerkövénél
Fotó: Facebook/Paul Năoian
Mindössze 26 nap alatt lefutotta az 1400 kilométeres Via Transilvanicát a kolozsvári Paul Năoian, aki ezáltal a sportot és az ország természeti szépségeit kívánta népszerűsíteni.
2024. május 19., 08:482024. május 19., 08:48
A kincses városi amatőr sportoló már 2017-től fut, átlagban havonta 300-400 kilométereket. Az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő,
Amint arról Paul Năoian nemrég közösségi oldalán beszámolt, útközben erdei gyümölcsöket evett és forrásvizet ivott, hogy ne kelljen sok időt eltöltenie az étkezéssel, de ami után lefutotta a távot, visszatért kedvenc helyeire, hogy megcsodálja a tájat, eldugott kis településeket.
Mindegyik lépés meseszerű volt, mindegyik napfelkelte egy ígéret és mindegyik naplemente egy emlék, amely a szívembe vésődött” – fogalmazott a szociális gondozóként dolgozó fiatalember, aki úgy érzi, az út megtételével átlépte saját határait.
Leginkább fizikai kihívást látnak az emberek a Via Transilvanicában, ahová azért indulnak el, mert szeretnék Románia kevésbé ismert régióit felfedezni, támogatni a helyi vendéglátókat, közösségi élményt átélni – osztotta meg tapasztalatait Maxim Orsolya.
Paul Năoian mindenkinek bátran ajánlja, hogy járja be bár egy adott szakaszát a Via Transilvanicának, ugyanakkor azt javasolja, hogy a túrázók könnyű felszerelést válasszanak, és mindenképp legyenek náluk egy medvespray vagy sokkoló, amit nem is a nagyvadak, hanem a juhászkutyák ellen kellett bevetnie többször is.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!