Az emberek adják a túrázás igazi „ízét” – Maxim Orsolya nagyenyedi természetjáró a Via Transilvanica és a Camino világáról

Maxim Orsolya szerint a narancssárga T jelzés biztonságosan vezet végig erdőn-mezőn keresztül, az 1000-1200 méterenként jelentkező, egyedi mintával díszített andezit kilométerkövek pedig igazán különlegessé teszik a barangolást. Ezeket egyedi módon faragták ki amatőr vagy híres kőfaragók az egyesület nyári táboraiban. A faragásnál a helyi motívumokra is igyekeztek tekintettel lenni, Székelyföldön például sok tulipános motívum került a kilométerkövekre, de sok esetben a kőfaragók fantáziája érvényesült. Amint az előadáson elhangzott, jellegzetessége miatt

Maxim Orsolya 2020-ban barátnőjével, Annával indult útnak a Via Transilvanicán, mindketten harmincadik születésnapjukat ünnepelve, a több szakaszban megtett túra Bukovinát, Felsővidéket és a Székelyföld (Terra Siculorum) egy részét érintette. „Főként a kíváncsiság és a fizikai határaim feszegetése motivált, de nagyon gyorsan kiderült, hogy a gyaloglás számomra terápia is: sok időm van ilyenkor magammal lenni, és a természetközeliségen keresztül a Gondviselés erejét is intenzíven megtapasztalni.

Mint kifejtette, a nehéz napokon (problémás terepviszonyok, folyamatos eső, türelemhiány) általában segít, ha visszafele néz, és tudatosítja magában, hogy mekkora utat tett már meg. „Ilyenkor nem arra összepontosítok, hogy mennyi van még hátra, hanem arra, hogy mennyit haladtam már. Volt, hogy belső erőforráshoz nyúltam: kerestem magamban egy szép élményt, egy ügyet, ami motivált, vagy valaki olyanra gondoltam, aki fontos az életemben. Máskor beszélgetni kezdtem egy útitárssal, így a táv is gyorsabban rövidült. Igazából változó, hogy mikor mi segít, de a tapasztalatok alapján már egyre több alternatíva van a zsebemben” – részletezte lapunknak Maxim Orsolya, aki 2022-ben a portugál Camino útvonalat tette meg Porto–Santiago de Compostela–Finisterre szakaszon, 2023-ban pedig előbb a Camino del Norte Bayonne–Villaviciosa szakaszon járt, majd Oviedoból indult el a Camino Primitivón Finisterréig.

A fiatal túrázó ezekre a tapasztalatokra alapozva emelt ki néhány lényeges különbséget a Via Transilvanica és a Camino világa között. Mint mondta, az egyik legnagyobb eltérés a szállásoknál van, ugyanis a Caminón a zarándokok nagy része a nyilvános albergékbe (municipal/public albergues) tér be, melyeket nem lehet előre lefoglalni, az ágyakat érkezési sorrendben osztják ki.

Az egyéb különbségeket és fontos tudnivalókat a matusinka.ro blogon osztja meg az érdeklődőkkel Orsolya és Anna, akik