2011. június 24., 13:412011. június 24., 13:41
A tizennyolc hónapig tartó közös munka során tizenkét magyar és négy román kutató elemzi a Maros és völgyének hidrológiai, hidromorfológiai, geológiai és geomorfológiai tulajdonságait - mondta Sipos György projektmenedzser a 166 eurós összköltségvetésű, uniós támogatással megvalósuló program nyitórendezvényén pénteken Szegeden.
Az elmúlt százezer évben a Maros óriási területeket járt be Orosházától Nagyszentmiklósig, százával hagyva maga után egykori medreit. Néha enyhén kanyargós szűk mederben folyt, máskor olyan széles volt, mint jelenleg a Duna. Mindennek hátterében a terület éghajlatának - csapadéknak és hőmérsékletnek - folyamatos változása állt.
A folyó jelenleg az egyik legfontosabb természeti erőforrás a régióban. Vize természetes élőhelyeket és mezőgazdasági területeket tart fenn, a medréből kitermelt nagy mennyiségű kavics és homok fontos építőanyag, hordalékkúpja pedig kulcsfontosságú vízbázis. Az itt élők mindig is a törekedtek a folyó gazdasági hasznosítására, de ennek során általában nem mérték fel a hosszú távú következményeket.
A projekt során létrehozott adatbázis elő fogja segíteni a jövőbeni változások becslését, valamint a folyó regenerációs képességének meghatározását. Mindez elengedhetetlenül fontos a hosszú távú és fenntartható folyógazdálkodás szempontjából - hangsúlyozta a szakember.
A Maros alföldi szakasza mentén mintegy 400-450 ezer ember él. A kutatók kíváncsiak arra is, hogy a lakosság milyen környezeti problémákat érzékel a térségben, hogyan képzeli el a folyó hasznosítását. A szakemberek ezer fő bevonásával kérdőíves felmérést is készítenek, és interjúkon kérik ki az emberek véleményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!