
Szalma és agyag – ebből is épülhet modern ház. A környezettudatos otthonok Hargita megyében is egyre népszerűbbek, ugyanis nemcsak költséghatékonyak, hanem egészségesek is.
2015. szeptember 02., 22:382015. szeptember 02., 22:38
2015. szeptember 02., 22:392015. szeptember 02., 22:39
Az alapismeretekkel rendelkezve „zsebbarát” házat építhet bárki – szeptember derekán Székelyudvarhelyen az érdeklődők el is leshetik a szalmabála-építészet titkait egy tanfolyam keretében.
Németh János mintegy tizenegy éve dolgozik az építkezési iparban, öt éve pedig természetes anyagokból készít ökohazákat. A sóváradi vállalkozó Franciaországban és Németországban ismerkedett meg a technikával. A szalmabálákból, vályogból vagy hasított fából épített házak nemcsak a zsebnek, hanem a környezetnek is barátai, ez sarkallta, hogy foglalkozzék vele – mondta el Németh János.
Szerinte az utóbbi években a környezetkímélő házak egyre népszerűbbek, az országban főként Hargita megyében, ahol véleménye szerint a mentalitásnak és a nyitottságnak köszönhetően terjedt el ez a fajta építkezés. Mint elmondta, Lengyelfalván és Homoródremetén is épült vályogház, jövőre Atyhában egy külföldi házaspár kalákában építene szalmabálaházat, de Ivóban is készül nemsokára modern ökoház.
Kalákában olcsóbb
A szalmabálaházakat rendszerint cement alapra építik, egy faszerkezetbe helyezik el a szalmabálákat, amelyeket alaposan összepréselnek – magyarázta a szakértő az építkezés folyamatát. Ezt követően belülről legalább három centiméter vastag agyagvakolattal vonják be, kívülről pedig az agyag mellett mésszel is, ugyanis ez tűzvédelmet nyújt.
A hőszigetelést is természetes anyagokból oldják meg, rendszerint gyapjú, de akár nád is felhasználható erre a célra. Mivel a könnyűszerkezetes faházak csoportjába sorolható, így engedélyezett a szalmabálaház építése Romániában – magyarázta érdeklődésünkre a sóváradi szakértő, hozzátéve, hogy ezek az építmények teljes mértékben időtállóak, a mész- és agyagvakolatnak köszönhetően pedig tűzállóak is.
Egy száz négyzetméteres szalmabálaházat kevesebb mint 15 ezer euróból is meg lehet építeni – magyarázta a szakértő, aki rámutatott, hogy amennyiben kalákában, önerőből építkezünk, még többet le lehet faragni a kiadásokból. Németh János becslései szerint akár ötven százalékkal is olcsóbb lehet egy ilyen szalmabálaház építése a „hagyományoshoz” képest. Mint elmondta, egy száz négyzetméteres ház építéséhez az ablakok méretétől függően 300–500 szalmabála szükséges, fontos azonban az alapismeretekkel is rendelkezni, mielőtt belevágunk az építkezésbe.
Gyakorlatban is bemutatják
Szeptember 18–19-én a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési részlege szervez képzést a szalmabála-építkezéssel kapcsolatban. A rendezvénnyel újfajta gondolkozásmódot szeretnének bemutatni – mondta el Sinka Arnold szervező, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési részlegének programfelelőse. Úgy véli, hogy az újszerű technikák bemutatásával követendő, jó példát lehet felmutatni. A kétnapos tanfolyamot Abos Ede építész, a Romániai Passzívház Egyesület elnöke tartja.
Szeptember 18-án, pénteken Székelyudvarhelyen elméleti képzésen vehetnek részt a tanfolyam részvevői a Kossuth Lajos utcai székházban, majd 19-én Gyergyószentmiklóson, a Varga Katalin utca 3. szám alatti székhelyen gyakorlatban is megtekinthetik a technikát, ugyanis a szervezők tervei szerint egy mintafalat is építenek. Sinka Arnold elmondta, hogy már vannak érdeklődők, a 15 fősre tervezett tanfolyamra jelentkezni szeptember 16-áig lehet a 0730-015 195-ös telefonszámon, valamint a felnottkepzes@caritas-ab.ro e-mail címen.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
szóljon hozzá!