A kendama a gyerekek, kamaszok kedvelt játéka
Fotó: Haáz Vince
A videojátékok és képernyők uralta korban meglepő módon évek óta egy hagyományos, fa ügyességi játék hódít a gyerekek, kamaszok körében. A kendama nemcsak divatjelenség, az évek során szervezett sportággá fejlődött, versenyekkel, közösségekkel és romániai sikerekkel.
2026. január 10., 13:292026. január 10., 13:29
2026. január 11., 00:362026. január 11., 00:36
A kendama egy japán eredetű ügyességi eszköz, amelynek története több évszázadra nyúlik vissza. A kendama egy T-alakú fa nyélből (ken), egy golyóból (tama) és az ezekhez kapcsolódó tálakból áll.
Ez a látszólag egyszerű konstrukció, illetve a vele való bravúrozás egyszerre igényel kreativitást, koncentrációt és gyakorlatot (kitartást és türelmet), így nem csoda, hogy a gyerekek és fiatalok gyorsan megszerették – különösen azok, akik szeretnek versenyezni, megmérkőzni vagy új trükköket elsajátítani és azokkal felvágni – a barátok körében vagy épp a közösségi médiában, például a TikTokon.
Bár a kendama Japánból indult, mára világszerte komoly versenyhálózat épült ki.
Itt gyűlnek össze a világ legjobbjai, és mérik össze ügyességüket pontos szabályrendszer és pontozás alapján.
A kendama világszintű versenyrendszere a 2010-es években vált intézményessé: 2014-ben rendezték meg az első Kendama World Cupot Japánban, amely azóta a sportág csúcseseményévé nőtte ki magát. A verseny nemcsak a profi játékosoknak jelent kihívást, hanem rengeteg trükköt, technikát bemutat, amiket aztán fiatalok tömegei akarnak elsajátítani.
Nemzetközi szinten már Európa-bajnokság is létezik: az European Kendama Championship (EKC) az egyik legnagyobb európai esemény, amelyre fiatalok százai érkeznek többek között Romániából is. Az EKC 2024-ben Leidenben (Hollandia) zajlott, 2025-ben pedig Utrechtben (Hollandia).
Az open olyan versenyszám, amelyben nincs korhatár vagy előzetes minősítés, bárki indulhat, a kezdőktől a profikig. A hangsúly nem egy előre meghatározott koreográfián van, hanem azon, hogy a versenyzők egy adott időkereten belül minél nehezebb és pontosabb trükköket hajtsanak végre.
Ezzel szemben a freestyle a kendama-versenyek leglátványosabb kategóriája: a játékosok előre megtervezett, de szabadon alakítható trükksorral lépnek a közönség elé, amelyben nemcsak a technikai tudás, hanem a kreativitás és az egyéni stílus is döntő szerepet kap.
Romániában a kendama nem merül ki abban, hogy a gyerekek újabb játékot kérnek a szülőktől. Az elmúlt években a hobbi köré egy szervezettebb, tudatosabb közeg is felépült:
A Sweets Kendamas (Depozitul Kendama) például, ami egy romániai kendama forgalmazó és közösségi platform is egyben, nem csak webshop, hanem egy olyan közeg, amely által a játékos találkozhatnak egymással, illetve a játék külföldi hírességeivel. A cég versenyeket is szervez, blogot vezet, trükköket mutat be.
Az esemény mint egy mini fesztivál működik, ahol nem csak versenyezni lehet, hanem megismerkedni a kendama világával.
A szakértők szerint a kendama népszerűsége nem véletlenül nőtt meg drámaian az utóbbi években. A gyerekek egyre inkább részesítik előnyben a kreatív, aktív játékokat a pusztán képernyő előtt zajló tevékenységekkel szemben – és a kendama pont ezt kínálja: mozgást, koncentrációt, kihívást és közösséget.
A Hotnews.ro által megkérdezett szülők és fiatalok szerint a játék rengeteg előnyt ad: nem csak a kézügyességet fejleszti, hanem türelmet, problémamegoldó képességet és kitartást is tanít. A gyerekek gyakran gyakorolják a trükköket, versenyeznek barátaikkal, és tanulnak egymástól új technikákat.
A kendama ma már nemcsak egyszerű játék: versenyforma is, amely fizikailag és mentálisan is kihívást jelent. A különböző versenystílusok – mint a speed ladder (gyorsasági sor), freestyle vagy open division – mind más készségeket igényelnek.
És Románia ebben a történetben nem pusztán megfigyelő. A román játékosok évek óta rendszeresen jelen vannak nemzetközi versenyeken, és közülük többen már a világ élmezőnyében mérik össze tudásukat.
A versenyen több mint 800 játékos indult 25 országból, és a döntőben olyan neves versenyzőkkel mérte össze tudását, mint a japán Ryoga Kawamoto és Takuya Igarashi. Vilău a pontozásos rendszerben 1457 pontot gyűjtött, amellyel a dobogó harmadik fokára állhatott, közvetlenül a két japán élversenyző mögött. A román fiatal a kontinenstornán is rendre dobogós helyezést ér el.
Adrian Vilău eredménye azért is figyelemre méltó, mert a kendamában nincs klasszikus értelemben vett intézményes sportháttér: a fejlődés nagyrészt egyéni munkán, közösségi tanuláson és nemzetközi online térben zajló tudásmegosztáson alapul.
A kendama iránti érdeklődés gyors növekedésével párhuzamosan a piacon egyre több olcsó, silány minőségű vagy akár hamisított darab is megjelent – különösen az online oldalakon és apróhirdetésekben.
Egyes közösségi beszámolók szerint csaló oldalak is megjelentek, amelyek úgy hirdetnek kendamát, hogy valójában soha nem küldenek eredeti terméket, vagy teljesen mást adnak a pénzért cserébe – ezért az online vásárlásnál különösen lényeges a megbízható forrás választása.
A kendamapiac tipikus árskálája Romániában is széles: vannak egészen olcsó, kezdő szintű eszközök már 40–80 lejtől – ezek főleg egyszerűbb, gyengébb minőségű játékok, amelyek ugyan átmenetileg jó szórakozást nyújthatnak, de nem biztos, hogy tartósak vagy alkalmasak komoly gyakorlásra.
Ilyen például a Kendama Krom POP Sticky Red vagy a Kendama Krom Pop Sticky Lime Green, amelyek stabilabb kialakítással, jobb kiegyensúlyozással és tartósabb festéssel segítik a trükkök gyakorlását. A komolyabb gyűjtők vagy haladó játékosok pedig akár 400 lejt is meghaladó modelleket választanak, mint például a Kendama Europe Record Aqua – sticky – Wildfire, amelyeknél a fa minősége, a súlyelosztás és a felületkezelés is a magasabb szintű használatot szolgálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!