Kásler: az Árpád-házi dinasztia 4500 éve alakult ki a mai Afganisztán északi részén

„Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel” – fogalmazott Kásler Miklós, aki megjegyezte: ezekkel az eredményekkel lehet vitatkozni, de csak érvekkel és tényekkel, azonban nem lehet azokat megkerülni.

A kutatásban többek között a publikációt jegyző Nagy Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója, Szentirmay Zoltán patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi vezetője, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzora is részt vett. A miniszter köszönetét fejezte ki Erdő Péter bíborosnak, aki engedélyezte a mintavételt és a vizsgálatok elvégzését.

Kásler Miklós a vizsgálatok módszertanáról a többi között elmondta: sikerült meghatározni az „Árpádokra” jellemző DNS-szakaszt a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból vett mintában. Mások mellett sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között – tette hozzá.

A dinasztia az ókori Baktria, a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt – hívta fel a figyelmet Kásler Miklós.

A tárcavezető a dinasztia vizsgálata mellett „legalább ennyire fontos” kutatási iránynak nevezte a populációgenetika-vizsgálatokat. A témában Neparáczki Endre olyan megállapításokat tett, amelyek „döntő mértékben” befolyásolják a magyarság eredetének kérdését – hangsúlyozta Kásler Miklós arra is kitérve, hogy a tizenegy tudományos igazgatósággal működő Magyarságkutató Intézet „összegyűjtötte mindazt, ami a magyar eredettel kapcsolatos”.

Tevékenységüket méltatva azzal zárta szavait, hogy az intézet „rendkívül magas tudományos színvonalon, mindenféle prekoncepció nélkül, csak a tudományos eredményekre alapozva korrekt véleményeket, elképzeléseket fogalmaz meg”.