A kalotaszegi párták különleges világa tárul az olvasók elé a frissen megjelent kötet révén
Fotó: Kiss Gabriella Facebook-oldala
A kalotaszegi viselet egyik legkülönlegesebb darabját, a pártát állítja középpontba Kiss Gabriella népi iparművész frissen megjelent, Kalotaszeg gyöngyös pártái című második kötete. A miskolci alkotó, ékszerkészítő ezúttal szakirodalmi források, múzeumi tárgyanyag, archív fotók és terepen gyűjtött történetek alapján rajzolja meg a párták változásainak ívét, miközben altájegységenként (Alszeg, Felszeg, Nádasmente) mutatja be a motívumok és szerkezeti megoldások finom különbségeit. A Krónikának adott interjúban arról is beszélt: a kutatás során lenyűgözte, hogy a kalotaszegi párták világa egyszerre egységes és végtelenül sokféle, ugyanakkor kitért gyűjteményének következő részeire is.
2026. február 10., 14:002026. február 10., 14:00
– Kalotaszeg gyöngyös pártái címmel látott nemrég napvilágot gyűjteménye újabb darabja. Második kötetében milyen új rétegeit sikerült bemutatnia a kalotaszegi gyöngyös díszítés világának? A párta ugye egyszerre ünnepi viselet, státuszszimbólum és életkori jelző.
– A második kötet koncepciójának első mozzanata az volt, hogy összegyűjtsem azokat a szakirodalmi írásokat, melyek valamilyen formában említést tesznek a pártáról, annak érdekében, hogy lássuk, elődeink mit tartottak fontosnak leírni erről az ékszerről. Fontos volt meghatározni, hogy mi volt a legelső említett, rajzolt vagy készített tárgy, ameddig időben vissza tudunk nyúlni. Ez a gyűjtés már adott egy olyan rálátást az elmúlt időkre, amihez illeszteni lehetett a tárgyi emlékeket. A múzeumok tárgyi gyűjteménye adott plusz információkat a leírtakhoz képest, hiszen itt már láthatóak voltak a különbözőségek. Végül az archív fotók még jobban árnyalták a hiányzó időszakok változásait. Ez a három helyszín segített az információk összegzésében, mely lehetővé tette a korszakolás elvégzését.
A változások bemutatása után került sor a terepen gyűjtött információk összegzésére oly módon, hogy
Két hosszabb interjút készítettem, egyiket a sárvásári (Kolozs megyei falu – szerk. megj.) pártakészítő család örököseivel, ahol 3 generációra visszamenőleg megismerjük a párta készítési szokásokat, másikat pedig Ábrahám Ilonával, aki Mákófalván (szintén Kolozs megyei település) készített pártákat évtizedekig. Ezek a beszélgetések a pártakészítők szemszögéből mutatják be a pártakészítés háttérfolyamatait.
Kiss Gabriella kutatómunkája során ahány pártát látott, annyi különbözőséget fedezett fel
Fotó: Kiss Gabriella Facebook-oldala
– Kutatómunkája során mi lepte meg leginkább e díszes viseleti darab jelentésvilágában? Hogyan alakult ki a kapcsolata azokkal az asszonyokkal, akik megmutatták és megosztották Önnel családi örökségüket?
– Legmeglepőbb számomra az volt, hogy ahány pártát láttam, annyi különbözőséget fedeztem fel, de igazából mégis egységes szerkezetről beszélhetünk.
Kezdetben ismerősök ajánlásával jutottam el családokhoz, majd később a falvak asszonyai küldtek azokhoz a házakhoz, ahol tudták, hogy van mit megmutatni. Rengeteg kedves családnál jártam, és öröm volt látni, milyen büszkeséggel meséltek az ékszerekről.
A kalotaszegi alkotók társaságában eltöltött idő megerősítette abban Kiss Gabriella népi iparművészt, hogy a sok éve használt mintakincset nem szabad megbontani. A miskolci ékszerkészítő kutatómunkájáról, frissen megjelent kötetéről beszélt a Krónikának.
– Korábbi beszélgetésünk alkalmával hangsúlyozta, hogy a kalotaszegi mintakincset nem szabad megbontani, átszerkeszteni.
– Igen, ezt továbbra is fontosnak tartom elmondani és munkám során betartani. Ezeknek a mintaegységeknek jelentésük van, és ma már sajnos nem mindnek ismert a jelentése, azonban összetartozásuk kétségtelen, ezért nem tartom helyesnek az önkényes variálásukat.
– Mit tanított meg Önnek a párták világa a hagyomány tiszteletéről és azokról a határokról, amelyeket egy alkotónak nem szabad átlépnie?
– Minél többet tudok a tájegység darabjairól, annál szigorúbban ítélem meg a változtatásokat. Az interjúk megerősítettek abban, hogy a pártakészítők sem örültek a változtatásoknak, és az újabb alapanyagokat is csak a kellő mértékben alkalmazták.
Alkotóként fontosnak tartom, hogy a felismerhetőség mindig megmaradjon egy új munkán.
A párta (bal oldali fejdísz) egyszerre ünnepi viselet, státuszszimbólum és életkori jelző
Fotó: Kiss Gabriella Facebook-oldala
– A kutató-gyűjtő munka során nemcsak tárgyakat, hanem tudást, technikákat és szabályrendszereket is rögzít. Mennyire volt kihívás ezt az összetett rendszert – a színeket, a fűzési rendet és a területi különbségeket – könyvformában érthetően bemutatni?
– Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen Kalotaszeg annyira összetett, hogy a több mint 20 év alatt gyűjtött fotódokumentáció, számtalan személyes beszélgetés és manuális technika tanulás ellenére is még mindig van olyan új részlet, információ, ami számomra is újdonság.
Próbáltam oly módon összegezni a látottakat, ahogyan nekem is segítségemre voltak a tárgyak elkészítésében, és amennyire lehetett a legapróbb részletig leírni mire kell figyelni elkészítésük során.
A szerző megpróbálta a legapróbb részletig leírni mire kell figyelni a párta elkészítése során
Fotó: Kiss Gabriella Facebook-oldala
– Amint egy bejegyzésében fogalmazott, új kötetével egy lépéssel közelebb került a kalotaszegi gyöngyös ékszereket összefoglaló gyűjteménye teljességéhez. Hogyan néz ki a folytatás?
– Idén tervezem a selyembojt elkészítésének bemutatását. Ez az ékszertípus a szakirodalomban mindenütt csupán említésként szerepel, a készítéséről nem készült eddig még leírás. Hátra vannak még a sallangok, egyéb bojtok és a férfi ékszerek bemutatása. Ezekkel egészülne ki Kalotaszeg gyöngyös világának a leírása.
Kiss Gabriella korábban a nádasmenti főkötőcsipkéket is tanulmányozta, gyűjteménye pedig tovább bővül
Fotó: Kiss Gabriella Facebook-oldala
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!