Kiss Gabriella (jobbra) és az ékszereit, kreációit viselő modellek
Fotó: Gaben's Photo&Video
A kalotaszegi alkotók társaságában eltöltött idő megerősítette abban Kiss Gabriella népi iparművészt, hogy a sok-sok éve használt mintakincset nem szabad megbontani, átszerkeszteni. A Népművészet Ifjú Mestere díjas, miskolci mérnök, ékszerkészítő a népviseletéről híres tájegységen végzett kutatómunkájáról, a frissen megjelent, ékszerekre összpontosító gyűjtéséről beszélt a Krónikának.
2023. december 01., 18:232023. december 01., 18:23
– A kolozsvári közönség is megcsodálhatta múlt hétvégén a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának keretében végzett kalotaszegi kutató- és alkotómunkáját. A 2019–2022 közötti időszakban a tájegység számos települését meglátogatta, melyik területre jellemző motívumok nyerték el leginkább a tetszését?
– Nehezen tudnék választani, hiszen a kalotaszegi falvak mindegyikében találtam gyönyörű mintákat, díszítményeket. Azonban ékszerkészítő szemmel Nádasmente gyönggyel dúsan díszített viselete végtelen lehetőséget biztosít a hagyományos minták modern környezetbe történő alkalmazására. Ilyenek lehetnek az ékszerek, ruhadíszek, táskák, kiegészítők. A hétköznap viselhető darabokból láthattak az érdeklődők ízelítőt a kolozsvári divatbemutatón. Szándékosan sötét tónusú ruhákat viseltek a modellek, annak érdekében, hogy a Kalotaszegen használt színek jobban érvényesüljenek, illetve az is cél volt, hogy megmutassuk, hogy a téli, sötétebb ruházatunkat hogyan tudjuk vidámabbá, színesebbé varázsolni.
A kolozsvári bemutatón sötét tónusú ruhán érvényesültek a színes kiegészítők
Fotó: Kiss Gabriella
– A népviselethez hasonlóan a gyöngyékszerek színkombinációja is jelentéssel bír?
– Klasszikus értelmezésben Kalotaszegen a viselethez a kalárison kívül nem viselnek saját készítésű ékszert. Azonban a párta, sallang, bojtok és a férfiak mellény-, illetve kalapdísze ékszerként funkcionál. Ezek színeinek, díszítményeinek és viselésük módjának ugyanúgy meg van a szabálya, rendje, mint ahogy a viselet darabjainak. Az általam készített ékszereknél használt színeket két csoportba sorolhatjuk. Egyik részüknél teljes egészében megtartottam a hagyományosan használt színeket, ahol akár a cifra, akár a gyászos színvilágot tekintjük, bármilyen modern ruhához jól illeszthető darabok készültek. Másik részüknél pedig próbáltam egy-egy színvilágot megjeleníteni, ezek az ékszerek csak technikájukban és mintakincsükben azonosak a területen használt díszítményekkel.
Modern ruhákhoz is jól illeszkednek a darabok
Fotó: Kiss Gabriella
– A magyar nyelvterület egyetlen tájegysége sem használja ilyen mennyiségben a gyöngyöt mint Kalotaszeg. Milyen rendszerben, szabályok alapján történik a fűzés?
– Kezdetben ez volt számomra is az első kérdés. Milyen technikákat alkalmaznak? Hogyan készülnek a darabok?
Az itt élő specialisták, alkotók között eltöltött idő abban megerősített, hogy a sok-sok éve használt mintakincset nem szabad megbontani, átszerkeszteni. Ugyanazokat a mintákat láthatjuk ma a viseleteken, melyeket a századfordulós archív képeken megtalálunk. Igaz, a felhasznált alapanyag megváltozott, követi az idő múlását, de a mintakincs semmit sem változott. Ha újítani szerettek volna a kreatív asszonyok, mindig teljesen újat hoztak létre, soha nem a meglévőt változtatták. A gyöngy először praktikus okokból került be a viseletbe. Először a fehér hímző szállal varrt részeket cserélték ki fehér gyöngyszemekre, mert ez nem piszkolódott, könnyebb volt a kezelése, tisztítása a ruhadaraboknak, aztán következtek a világos színek, majd végül a teljes felület gyöngyözése megtörtént. Ezzel párhuzamosan módosult az alap is. Kezdetben egy speciális átcsavarásos technikával készült hálót alkalmaztak a kötények díszítésére, ezt felváltotta a szúnyogháló, ami léptékében közel azonos textúrát biztosított mint a kézzel készült háló. A munkafolyamatot viszont a bolti alapanyag jelentősen lerövidítette.
A párták gyöngye kezdetben vékony falú fújt üveggyöngy, úgynevezett csigagyöngy volt, azonban ennek megszűnt a gyártása, így újabb gyöngyfajtát kellett alkalmazni. Több lépcsőben alakult ki a ma használt díszítési struktúra a pártáknál. Ahogy a viselet díszítménye különböző, ugyanúgy az ékszerek megjelenése is jól felismerhetően más Alszegen, Felszegen és Nádasmentén. Nádasmentén találunk legnagyobb mennyiségben gyöngyöt a viseleten, azonban Alszegen és Felszegen is megjelenik a mellényeken, kiegészítőkön.
Fontos a gyöngyfűzés legapróbb részletét is megismerni
Fotó: Kiss Gabriella
– Az ösztöndíjprogram keretében egy könyv is napvilágot látott.
– Igen, ez egy hatalmas öröm számomra. Tulajdonképpen az ösztöndíjprogram keretében a szakirodalom elkészítését vállaltam, a kiadásához azonban meg kellett találni a forrást. Az alkotás „csak” egy mellékága volt a hároméves munkámnak.
A napokban megjelent kiadvány a Nádasmenti főkötőcsipkék címet viseli, ez a gyűjtemény körülbelül ötöde a felgyűjtött anyagnak. Azt tervezem, hogy további 4 kiadvány követi majd a csipkéket összefoglaló részt, így Kalotaszeg ékszerei teljes egészében leírásra kerülnek. A kiadvány írásakor nagyon sok segítséget kaptam dr. Tötszegi Teklától, hiszen én nem néprajzosként, hanem mérnökként csöppentem bele az ékszerkészítés és a népi motívumok világába.
– A hagyományok jegyében készített ékszerek, kiegészítők, viseletek mennyire népszerűek a mai fiatalok, gyerekek körében?
– Azt tapasztalom, hogy a fiatalok sok mindenre nyitottak. Szívesen viselik és készítik is ezeket a darabokat. Jó volt látni, ahogy a modell lányok itt a bemutató előtt is egymás ruháit, ékszereit próbálgatva, nézegetve csodálkoztak rá a díszítmények sokféleségére.
Ez olyan nagy élmény (főleg ha ez élőben történik), hogy alig várják, készíthessék a darabokat, és a technikákat megismerve ez sok-sok ideig rabul ejti az alkotókat, ahogy engem is a kezdetekkor.
Hagyományos színkavalkád
Fotó: Kiss Gabriella
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!