
A kamaszoknak szervezett, nyári napközis tábor résztvevői
Fotó: Facebook/Nádasdi Csilla Emese szakmai oldala
Szerepjátékokon alapuló önismereti foglalkozásokra várják a kamaszokat a TiniDráMa programjai a kincses városban. A heti rendszerességgel megtartott tevékenységekről Nádasdi Csilla Emese kolozsvári drámapedagógussal, a foglalkozások ötletgazdájával beszélgettünk.
2021. november 29., 19:392021. november 29., 19:39
Improvizációs drámajátékokkal és csapatösszerázó helyzetgyakorlatokkal járják körül a barátság, a szerelem, a család témáját a kolozsvári fiatalok a TiniDráMa keretében tartott délutáni tevékenységeken és táborokban. A Nádasdi Csilla Emese mese- és drámapedagógus szervezte foglalkozások nagy népszerűségnek örvendenek a kincses városi kiskamaszok és a serdülőkorban lévő fiatalok körében.
Bár a járványhelyzet a találkozások elé akadályokat gördített, a hétről hétre összeálló csapat még a mínusz fokos hideg hónapokban is sínadrágban, kesztyűben, sapkában és maszkban, a távolságtartási előírásokat betartva, sort kerített a foglalkozásokra. A drámajátékok terén többéves tapasztalattal rendelkező Nádasdi Csilla Emese kezdetben a Tekergő Meseösvény Egyesület keretében szervezett mesepedagógiai foglalkozásokat kisdiákoknak, majd úgy látta, igény lenne a kamasz korosztály számára is önismereti foglalkozásokat tartani. Így született meg a drámapedagógiai ismereteken alapuló TiniDráMa ötlete, amely az évek során több átalakuláson ment át.
„A kezdetekhez képest sokat változtak a foglalkozásaim. Minden, amit az ember megtanul, átülteti a munkájába is: ugyanez történt velem és a TiniDráMával is” – mesélt a kezdetekről az oktató a Krónikának.
A TiniDráMa programjai kifejezetten a kiskamaszokat és serdülőket szólítják meg – részletezte Nádasdi Csilla Emese. Hozzátette, ebben a korban a lányok lényegesen hamarabb érnek, ezért ők nyitottabbak egy-egy foglalkozásra, de a családi dinamikák, bizonyos élethelyzetek és a gyerek személyisége egyaránt befolyásolják, hogy egy gyerek mikor kezd kamaszodni, és válik fogékonnyá a kamaszkorhoz köthető specifikus kérdésekre, témákra.
– mondta az oktató.
Hozzátette, jelenleg két csoporttal dolgozik, az egyikbe negyedik és nyolcadik osztályos kiskamaszok járnak, a másik alsó korhatára nyolcadik osztálytól kezdődik.
Nádasdi Csilla-Emese kolozsvári drámapedagógus
Fotó: Facebook/Nádasdi Csilla Emese szakmai oldala
Arra a kérdésre, hogy miért épp a kamaszok korosztályát választotta a tevékenységekhez, a pedagógus elmondta, hogy leginkább azért, mert velük kevesen foglalkoznak.
„Ha őszinték akarunk lenni, tényleg morcosak és dacosak tudnak lenni, sokszor bántóan fogalmaznak, és nehéz a bizalmukba férkőzni, holott az alapszükségleteik nem változnak meg. Egy kamasz is ugyanúgy vágyik az ölelésre, a kedvességre és egy olyan közegre, ahol megoszthatja legbelső vágyait, félelmeit, tapasztalatait” – vélekedett a pedagógus.
A tevékenységek ötletgazdája szerint a TiniDráMa keretében tartott foglalkozások legnagyobb hozadéka, hogy egy olyan közeget teremtenek a diákok számára, ahol elvárások nélkül lehetnek olyanok, amilyenek éppen csak szeretnének. „Jó látni, hogy aki becsöppen a foglalkozásunkra, néhány hét alatt kinyílik, és már nem fél kimondani az első gondolatait. Elkezd szabadon játszani, mert senkit nem az érdekel, hogy jól sikerül-e az adott jelenet, vagy sem. A lényeg, hogy a saját határai feszegetésével résztvevővé váljon” – fogalmazott a pedagógus.
Ezek játékos és szórakoztató keretet teremtenek, ahol a résztvevők „kipörgethetik” magukból a felgyülemlett stresszt, energiát és feszültséget – mondta az oktató.
A járványidőszak alatt is megtartott foglalkozások tapasztalata azt mutatja, hogy a nemcsak a felnőtteket, hanem a közösségi élményeket kereső fiatalokat is megviseli a lassan két éve tartó vírushelyzet. „Nagyon nehéz lehet a »karanténkamaszodás«. Elképzelni sem tudom, hogy egy olyan életkorban, ami egyébként is a szülőktől való eltávolodásról és önmaguk új közösségekben való felfedezéséről szól, milyen lehet korlátozott lehetőségek közt, főként a szülőkkel összezártan létezni” – mondta a pedagógus. Megjegyezte, a kamaszokra gyakran sütik rá az érdektelen, lusta jelzőket. Ehhez képest a Tini-DráMa tevékenységein részt vevő fiatalokkal a csoportvezető olyan témákat boncolgat, amelyek nemcsak a kamaszok személyes jövőképét és továbbtanulási lehetőségeiket járja körül, hanem akár a mezőgazdaság jövőjéről is véleményt alkotnak. „Sokan meglepődnének, hogy a mostani kamaszok érdeklődési köre mennyire szerteágazó, és milyen tudatosan tervezik a jövőjüket és a továbbtanulásukat. Egyszerre több, reális opciót is képesek felvázolni, tapasztalatom szerint nagyon tudatosak” – osztotta meg.
Részlet egy improvizatív jelenetből
Fotó: Facebook/Nádasdi Csilla Emese szakmai oldala
Tavaly novemberben, amikor a lezárások után a TiniDráMa újraindult, a diákok nagy része online oktatásban vett részt, és napi 8–10 órát töltött a számítógép előtt. A pedagógus elmondta, óriási felüdülést jelentett mindenki számára a virtuális valóságból kiszakadni, és gyakran mínusz fokban játszani a szabadban, az időjárással való közös megküzdés pedig szépen összekovácsolta az akkori csapatot.
„Az utóbbi időben improvizálni tanulunk, ami azért is hasznos, mert a diákok megtanulnak spontán reagálni, ismeretlen helyzetekben feltalálni magukat, és ennek majd az életben is hasznát vehetik. Ahhoz, hogy valaki jól tudjon improvizálni, fel kell oldania saját gátlásait, és nagyon kell figyelnie a társára” – részletezte az oktató. Mint mondta, a mese sok esetben terápiás hatással bír, a foglalkozások pedig arról szólnak, hogy közösen olyan világot alkotnak, amelyben a fantázia révén bármit meg lehet tenni.
„A mágikus realitásra, az úgynevezett »mintha-korra« ugyanis egészen kisgyermektől a felnőttekig mindenki vágyik, ezért is olvasunk könyveket, és nézünk olyan sorozatokat, amelyek alternatív világokba kalauzolnak el” – tette hozzá a szakember.
A drámapedagógiai foglalkozások a konfliktuskezelésről is szólnak, ugyanis a szerepjátékok által a fiatalok valós konfliktushelyzeteket játszhatnak újra egy más szereplő bőrébe bújva. Ezáltal átadják magukat a másik fél nézőpontjának, és magától megszületik az együttérzés, az esetleges felismerések – egészítette ki Nádasdi Csilla Emese. Hozzátette, ezeken a foglalkozásokon mindig van lehetőség a továbbfejlődésre, és a csoport nyitott a kihívásokra, még ha síkesztyűben, sínadrágban, a hóesésben is kell a tevékenységet tartani, nem tervezik abbahagyni.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!