Az élőhelyek elpusztulásával sok növényfaj hamarabb tűnik el, mint ahogy a kutatók beazonosíthatnák
Fotó: Facebook/Mátis Attila
Eddig ismeretlen, több százezer éves zsályafajt azonosított romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló kutatócsoport Dobrudzsában. Az osztrák zsályával könnyen összetéveszthető, ám virágszerkezetében jól elkülönülő faj a leleplezett zsálya (Salvia revelata) nevet kapta. A ritka felfedezésről és annak jelentőségéről Mátis Attila kolozsvári biológus, a kutatócsoport tagja beszélt a Krónikának.
2022. november 12., 19:062022. november 12., 19:06
2022. november 12., 20:552022. november 12., 20:55
Egy szem előtt lévő, évszázadokig mégis beazonosítatlan növényfajt fedezett fel Dobrudzsában romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló csapat nemrégiben. Az ajakosok családjába tartozó, kriptikus (rejtőzködő – szerk. megj.) faj a Salvia revelata, azaz a leleplezett zsálya nevet kapta.
Mátis Attila biológus, a kutatócsoport vezetője a Krónikának elmondta, egy felfedezés kapcsán legtöbben az adott faj közvetlen hasznára, praktikumára kíváncsiak, ám leszögezte, annak elsősorban tudományos és konzerváció-biológiai értéke van.
„Szem előtt volt, mégis rejtve maradt, ugyanis összetévesztették egy közeli rokonával, az osztrák zsályával, ami egy ismert, Erdélyben is előforduló, májusban virágzó faj” – magyarázta a biológus. Hozzátette, a két faj szerkezetében eltér egymástól. Az új faj leírása a Taxon nevű lapban jelent meg.
A. Salvia austriaca B. Salvia revelata
Fotó: A: Mátis Attila B: Sramkó Gábor
A kolozsvári biológus rámutatott, a zsályákban található egy jellegzetes, emelőkarként működő porzópár, amelyet a rovar hoz mozgásba, amikor meglátogatja a virágot. Az egyes fajoknál ezek elhelyezkedése, hossza, illetve az, hogy a rovar mely testrészére helyezik el a pollent, változik. „Lényeges különbség, hogy míg az osztrák zsálya a rovar két oldalára helyezi a pollent, és vízszintes síkban mozognak a porzói, addig a dobrudzsai fajnál vertikális mozgást végeznek, és a rovar hátára helyezik a pollent” – egészítette ki.
Hozzátette, ennek a jellegzetességnek köszönhető a zsályák gazdag nemzetsége: a szerkezet valójában olyan innováció, amely növeli a beporzás precizitását, és lehetővé teszi, hogy egymás mellett több zsálya éljen és virágozzon anélkül, hogy kereszteződnének egymással.
Mint mondta, a most felfedezett, 200 000 éves faj az evolúciós folyamatokat is jól illusztrálja: „az osztrák zsálya az utolsó előtti eljegesedés után fejlődhetett ki, és akkor vándorolt Közép-Európa felé, itt viszont már kifejlődött egy olyan zsályafaj (a mezei zsálya – Salvia pratensis), amely szintén a rovar hátára helyezi a pollent, így rákényszerült, hogy stratégiát váltson, és kialakítsa az oldalmechanizmust. Az osztrák zsálya másodlagos, az ősibb faj az, amit most írtunk le, és nagyjából 200–250 ezer évvel ezelőtt válhattak el egymástól” – részletezte Mátis Attila.
Fotó: Szabó Anna
A biológus szerint Dobrudzsa nagyon különleges, kevésbé kutatott zóna, amely sok meglepetést rejt még magában. A kutatócsoport nevéhez köthető egy másik, korábban beazonosított faj, a dobrudzsai husáng (Ferula mikraskythiana) is, illetve újabb fajok leírásán is dolgoznak. Mint elmondta, hosszas folyamat eredménye, amíg sikerül bizonyítani, hogy egy morfológiailag jól elkülönülő, önálló fajról van szó.
A biológus arra is kitért, hogy a természet a hatodik kihalási hullámot éli, amelynek okozója az ember. „A vészharangot már megkongatták, mindenféle tervet kidolgoztak, de ebből nagyon kevés valósul meg. Sem a természetvédelmi hálózatok, sem a nemzeti parkok nem tudják megfelelően ellátni a feladataikat. Régebb még voltak gondnokok, de ezek a területek mostanra állami gondozásban, gyakorlatilag gazdátlanul állnak, így szabadon lehet garázdálkodni bennük.
– tette hozzá Mátis Attila. Megjegyezte, menteni kell a menthetőt, és szigorúbban kell fellépni azokkal az abúzusokkal szemben, amelyek veszélyeztetik a természetes élőhelyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!