Az élőhelyek elpusztulásával sok növényfaj hamarabb tűnik el, mint ahogy a kutatók beazonosíthatnák
Fotó: Facebook/Mátis Attila
Eddig ismeretlen, több százezer éves zsályafajt azonosított romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló kutatócsoport Dobrudzsában. Az osztrák zsályával könnyen összetéveszthető, ám virágszerkezetében jól elkülönülő faj a leleplezett zsálya (Salvia revelata) nevet kapta. A ritka felfedezésről és annak jelentőségéről Mátis Attila kolozsvári biológus, a kutatócsoport tagja beszélt a Krónikának.
2022. november 12., 19:062022. november 12., 19:06
2022. november 12., 20:552022. november 12., 20:55
Egy szem előtt lévő, évszázadokig mégis beazonosítatlan növényfajt fedezett fel Dobrudzsában romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló csapat nemrégiben. Az ajakosok családjába tartozó, kriptikus (rejtőzködő – szerk. megj.) faj a Salvia revelata, azaz a leleplezett zsálya nevet kapta.
Mátis Attila biológus, a kutatócsoport vezetője a Krónikának elmondta, egy felfedezés kapcsán legtöbben az adott faj közvetlen hasznára, praktikumára kíváncsiak, ám leszögezte, annak elsősorban tudományos és konzerváció-biológiai értéke van.
„Szem előtt volt, mégis rejtve maradt, ugyanis összetévesztették egy közeli rokonával, az osztrák zsályával, ami egy ismert, Erdélyben is előforduló, májusban virágzó faj” – magyarázta a biológus. Hozzátette, a két faj szerkezetében eltér egymástól. Az új faj leírása a Taxon nevű lapban jelent meg.
A. Salvia austriaca B. Salvia revelata
Fotó: A: Mátis Attila B: Sramkó Gábor
A kolozsvári biológus rámutatott, a zsályákban található egy jellegzetes, emelőkarként működő porzópár, amelyet a rovar hoz mozgásba, amikor meglátogatja a virágot. Az egyes fajoknál ezek elhelyezkedése, hossza, illetve az, hogy a rovar mely testrészére helyezik el a pollent, változik. „Lényeges különbség, hogy míg az osztrák zsálya a rovar két oldalára helyezi a pollent, és vízszintes síkban mozognak a porzói, addig a dobrudzsai fajnál vertikális mozgást végeznek, és a rovar hátára helyezik a pollent” – egészítette ki.
Hozzátette, ennek a jellegzetességnek köszönhető a zsályák gazdag nemzetsége: a szerkezet valójában olyan innováció, amely növeli a beporzás precizitását, és lehetővé teszi, hogy egymás mellett több zsálya éljen és virágozzon anélkül, hogy kereszteződnének egymással.
Mint mondta, a most felfedezett, 200 000 éves faj az evolúciós folyamatokat is jól illusztrálja: „az osztrák zsálya az utolsó előtti eljegesedés után fejlődhetett ki, és akkor vándorolt Közép-Európa felé, itt viszont már kifejlődött egy olyan zsályafaj (a mezei zsálya – Salvia pratensis), amely szintén a rovar hátára helyezi a pollent, így rákényszerült, hogy stratégiát váltson, és kialakítsa az oldalmechanizmust. Az osztrák zsálya másodlagos, az ősibb faj az, amit most írtunk le, és nagyjából 200–250 ezer évvel ezelőtt válhattak el egymástól” – részletezte Mátis Attila.
Fotó: Szabó Anna
A biológus szerint Dobrudzsa nagyon különleges, kevésbé kutatott zóna, amely sok meglepetést rejt még magában. A kutatócsoport nevéhez köthető egy másik, korábban beazonosított faj, a dobrudzsai husáng (Ferula mikraskythiana) is, illetve újabb fajok leírásán is dolgoznak. Mint elmondta, hosszas folyamat eredménye, amíg sikerül bizonyítani, hogy egy morfológiailag jól elkülönülő, önálló fajról van szó.
A biológus arra is kitért, hogy a természet a hatodik kihalási hullámot éli, amelynek okozója az ember. „A vészharangot már megkongatták, mindenféle tervet kidolgoztak, de ebből nagyon kevés valósul meg. Sem a természetvédelmi hálózatok, sem a nemzeti parkok nem tudják megfelelően ellátni a feladataikat. Régebb még voltak gondnokok, de ezek a területek mostanra állami gondozásban, gyakorlatilag gazdátlanul állnak, így szabadon lehet garázdálkodni bennük.
– tette hozzá Mátis Attila. Megjegyezte, menteni kell a menthetőt, és szigorúbban kell fellépni azokkal az abúzusokkal szemben, amelyek veszélyeztetik a természetes élőhelyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!