Az élőhelyek elpusztulásával sok növényfaj hamarabb tűnik el, mint ahogy a kutatók beazonosíthatnák
Fotó: Facebook/Mátis Attila
Eddig ismeretlen, több százezer éves zsályafajt azonosított romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló kutatócsoport Dobrudzsában. Az osztrák zsályával könnyen összetéveszthető, ám virágszerkezetében jól elkülönülő faj a leleplezett zsálya (Salvia revelata) nevet kapta. A ritka felfedezésről és annak jelentőségéről Mátis Attila kolozsvári biológus, a kutatócsoport tagja beszélt a Krónikának.
2022. november 12., 19:062022. november 12., 19:06
2022. november 12., 20:552022. november 12., 20:55
Egy szem előtt lévő, évszázadokig mégis beazonosítatlan növényfajt fedezett fel Dobrudzsában romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló csapat nemrégiben. Az ajakosok családjába tartozó, kriptikus (rejtőzködő – szerk. megj.) faj a Salvia revelata, azaz a leleplezett zsálya nevet kapta.
Mátis Attila biológus, a kutatócsoport vezetője a Krónikának elmondta, egy felfedezés kapcsán legtöbben az adott faj közvetlen hasznára, praktikumára kíváncsiak, ám leszögezte, annak elsősorban tudományos és konzerváció-biológiai értéke van.
„Szem előtt volt, mégis rejtve maradt, ugyanis összetévesztették egy közeli rokonával, az osztrák zsályával, ami egy ismert, Erdélyben is előforduló, májusban virágzó faj” – magyarázta a biológus. Hozzátette, a két faj szerkezetében eltér egymástól. Az új faj leírása a Taxon nevű lapban jelent meg.
A. Salvia austriaca B. Salvia revelata
Fotó: A: Mátis Attila B: Sramkó Gábor
A kolozsvári biológus rámutatott, a zsályákban található egy jellegzetes, emelőkarként működő porzópár, amelyet a rovar hoz mozgásba, amikor meglátogatja a virágot. Az egyes fajoknál ezek elhelyezkedése, hossza, illetve az, hogy a rovar mely testrészére helyezik el a pollent, változik. „Lényeges különbség, hogy míg az osztrák zsálya a rovar két oldalára helyezi a pollent, és vízszintes síkban mozognak a porzói, addig a dobrudzsai fajnál vertikális mozgást végeznek, és a rovar hátára helyezik a pollent” – egészítette ki.
Hozzátette, ennek a jellegzetességnek köszönhető a zsályák gazdag nemzetsége: a szerkezet valójában olyan innováció, amely növeli a beporzás precizitását, és lehetővé teszi, hogy egymás mellett több zsálya éljen és virágozzon anélkül, hogy kereszteződnének egymással.
Mint mondta, a most felfedezett, 200 000 éves faj az evolúciós folyamatokat is jól illusztrálja: „az osztrák zsálya az utolsó előtti eljegesedés után fejlődhetett ki, és akkor vándorolt Közép-Európa felé, itt viszont már kifejlődött egy olyan zsályafaj (a mezei zsálya – Salvia pratensis), amely szintén a rovar hátára helyezi a pollent, így rákényszerült, hogy stratégiát váltson, és kialakítsa az oldalmechanizmust. Az osztrák zsálya másodlagos, az ősibb faj az, amit most írtunk le, és nagyjából 200–250 ezer évvel ezelőtt válhattak el egymástól” – részletezte Mátis Attila.
Fotó: Szabó Anna
A biológus szerint Dobrudzsa nagyon különleges, kevésbé kutatott zóna, amely sok meglepetést rejt még magában. A kutatócsoport nevéhez köthető egy másik, korábban beazonosított faj, a dobrudzsai husáng (Ferula mikraskythiana) is, illetve újabb fajok leírásán is dolgoznak. Mint elmondta, hosszas folyamat eredménye, amíg sikerül bizonyítani, hogy egy morfológiailag jól elkülönülő, önálló fajról van szó.
A biológus arra is kitért, hogy a természet a hatodik kihalási hullámot éli, amelynek okozója az ember. „A vészharangot már megkongatták, mindenféle tervet kidolgoztak, de ebből nagyon kevés valósul meg. Sem a természetvédelmi hálózatok, sem a nemzeti parkok nem tudják megfelelően ellátni a feladataikat. Régebb még voltak gondnokok, de ezek a területek mostanra állami gondozásban, gyakorlatilag gazdátlanul állnak, így szabadon lehet garázdálkodni bennük.
– tette hozzá Mátis Attila. Megjegyezte, menteni kell a menthetőt, és szigorúbban kell fellépni azokkal az abúzusokkal szemben, amelyek veszélyeztetik a természetes élőhelyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!