
A lovagkirály két és fél méteres portréját 15 köbméter homokból készítette el Monostori Ferenc magyarországi szobrászművész
Fotó: Szent László Napok
Nem mindennapi látvány, Szent László két és fél méteres homokszobra fogadja a látogatókat a nagyváradi várban. Monostori Ferenc magyarországi szobrászművész alkotása, amely a nagyváradi városünnep keretében készült el, a szombat délelőtti átadót követően várhatóan a tél beálltáig látható a partiumi városban.
2022. június 25., 09:002022. június 25., 09:00
Különleges attrakció, a városalapító Szent László király homokból készült két és fél méteres arcképe fogadja a látogatókat a nagyváradi várban. Monostori Ferenc magyarországi szobrászművész alkotása a 10. Szent László Napok keretében készült el. Az ötnapos munkafolyamatot az érdeklődők is figyelemmel követhették, az alkotást szombat délelőtt adják át a nagyközönségnek, és a tervek szerint a tél beálltáig várja a látogatókat a 11. században épült vár udvarán.
A szobrászművész, aki alkotásaival számos világrekord felállításában vett részt, a Krónikának elmondta, Portugáliában került kapcsolatba a homokszobrokkal, és annyira lenyűgözte a szobrászatnak ez a formája, hogy a hagyományos kő- és bronzszobrászat mellett készít alkotásokat homokból azóta is.
A szobrászművész elmondta, a homokszobrászat nagyon hasonlít a klasszikus szobrászathoz, az alakok megformálása ugyanúgy történik, itt is szükségesek az anatómiai ismeretek, ez a fajta művészet annyiban más a kőhöz vagy bronzhoz képest, hogy gyorsabban elkészülnek az alkotások. „Nagyon gyorsan, öt nap alatt elkészül egy homokszobor, míg kőből lehet egy évre is szükség lenne, vagy akár bronzból vagy agyagból is hónapokat venne igénybe a munkafolyamat” – magyarázta Monostori Ferenc. Hozzátette,
A szobrász anyagválasztása meghatározza a műalkotásait, így például a homokból vagy a jégből készültek bármennyire szépek, nem időtállóak. Monostori Ferenc elmondta, ezek az alkotások általában az első fagyok beálltáig maradnak meg, de volt már arra is példa, hogy „túlélték” a telet. „Mivel ezek a szobrok homokból készülnek, a hagyományos anyagból készített szobrokhoz képest nagyon rövid ideig állnak. Nem bánt, hogy alkotásaim mulandóak, ugyanis nagyon szeretek fotózni, és a művészetnek ezzel a formájával örökítem meg az alkotásaimat” – fejtette ki a szobrászművész.
Fotó: Szent László Napok
Elmondta, leginkább emberi alakokat formál meg, ugyanis a figurák, az emberi portrék és testábrázolás állnak a legközelebb hozzá. „Az emberi arcok kifejezései, a figurák elemei vonzanak leginkább. Például, ha felkérnek, hogy József Attila portréját formázzam meg, örvendek, mert neki nagyon kifejező, érzelmes arca volt.
– mondta a szobrászművész. Arról is beszélt, hogy épp emiatt nem szereti a világrekord-kísérleteket, mivel ezekben az esetekben nem az érzések, kifejezések művészi közvetítésére tevődik a hangsúly, hanem a méretek a meghatározóak, a rekorddöntés a cél, ami sokszor a művészet rovására megy.
A két és fél méter magas alkotás tizenöt köbméter homokból készült, a lovagkirály tekintélyt parancsoló arcképe impozáns látványt nyújt az olasz reneszánsz stílusban épült, ötszögű, sarokbástyákkal körülvett várban. „A korabeli feljegyzésekből, krónikákból az derül ki, hogy szigorú ember volt a lovagkirály, ami teljesen elképzelhető, ugyanis nem volt egyszerű egy országot vezetni a tatárjárás idején. Tanulmányoztam a korabeli ábrázolásokat, hermákat, a több székelyföldi templom falán fennmaradt Szent László-freskókat, ezek a megjelenítések stilizáltan ábrázolják a városalapítót. Hiteles kép nem maradt fenn a közel ezer évvel korábban élt királyról, mert mindenik freskó, herma, korabeli vagy későbbi ábrázolás más, ezért mondhatni szabad kezet kaptam az megjelenítéséhez.
– magyarázta Monostori Ferenc. Hozzátette, kihívást jelentett, hogy nagyon agyagos homokkal kell dolgoznia, a Körös környékén ugyanis nincs az a fajta alapanyag, amiket általában munkáihoz használ. „A kezdeti nehézség ellenére, úgy érzem, a lovagkirály segített határidőre befejezni a szobrot, és most hirtelen jobban tetszik, mint bármelyik másik alkotásom. Megtiszteltetés volt számomra elkészíteni Szent László szobrát, míg a szobron dolgoztam, közel kerültem az itteni emberekhez, és éreztem, hogy számukra ma is jelentőséggel bír a Partium védőszentjeként is tisztelt lovagkirály öröksége, ami nagy erőt adott nekem is” – tette hozzá a szobrászművész.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
szóljon hozzá!