Hollywoodi Dalí-mánia

A Gala-Salvador Dalí Alapítvány, amely Dalí művei feletti jogokkal rendelkezik, 15 éve annak megakadályozására törekszik, hogy legendákat, botrányokat helyezzenek Dalí művészete helyett a filmek középpontjába. Az alapítvány vezetője szerint az utóbbi hat évben 11 forgatókönyvet juttattak el hozzájuk, de egyiket sem engedélyezték.

„Dalí élete elég érdekes volt ahhoz, hogy ne kelljen kitalálni dolgokat. Nem cenzurázni akarunk, de arra ügyelünk, hogy tisztelettel közeledjenek hozzá” – tette hozzá. A Kis hamvak spanyol–brit koprodukció Dalí ifjúságáról, Federico García Lorcához, Luis Bunuelhez fűződő barátságáról szól. Nem kerüli meg Lorca és Dalí feltételezett homoszexuális kapcsolatának témáját sem – az alapítványnak ez ellen nem volt kifogása, miután benne van Dalí életrajzaiban is. Határozottan ellenzi viszont annak a forgatókönyvnek a filmre vitelét, amelyet Andrew Niccol készül megvalósítani, Stan Lauryssens Dalí és én című könyve alapján, Al Pacinóval a főszerepben.

A könyv a szerző állítólagos életrajza, amelyben arról mesél, hogyan hamisított Dalí-műveket, és hivatkozik a festő barátaival, munkatársaival folytatott beszélgetésekre, amelyekben ezek „felfedték” előtte Dalí állítólagos szexuális perverzióit és a képhamisítókkal való cinkosságát. Az alapítvány pert indított Lauryssens ellen, és kérte Al Pacinót: ne alacsonyítsa le magát ilyen filmmel. A színész ugyan azt nyilatkozta korábban, hogy érdekli a szerep, de addig nem ad végleges választ, amíg nem olvasta el a forgatókönyvet.

A Dalíról szóló filmeknél az is nehézséget okoz, hogy az excentrikus művész maga is sokszor állt kamera elé alkotás közben, és az ezáltal teremtett imázzsal aligha lehet versenyezni 20 évvel halála után. Eddig egy 1991-es film, a katalán Antoni Ribas Dalíja állt a legközelebb a festő szellemiségéhez. Alakítója Lorenzo Quinn, Anthony Quinn fia volt, aki maga is elismert képzőművész.