2010. július 23., 11:492010. július 23., 11:49
„Mindenképpen azt szerettem volna, hogy három napra valóban visszatérjen a lovagkor hangulata Segesvárra. Paradox módon ebben segítségünkre volt a gazdasági válság, ugyanis a kereskedelmi cégek nemigen engedhetik meg maguknak, hogy komoly összegért árusítóhelyeket béreljenek a várban, s aztán nem lenne annyi bevételük, hogy nyereséggel zárják a részvételt”, mondta a Krónikának Liviu Pancu színész, a fesztivál rendezője. Európa egyik legjelentősebb középkori fesztiválját idén is a Segesvári Idegenforgalmi Egyesület szervezi, ennek elnöke Adrian Burlacu, és természetesen a város önkormányzata is segít. 18 évvel ezelőtt szerveztek először ilyen jellegű fesztivált Segesváron, Liviu Pancu szerint az évek során a fesztivál a giccsárusítás, a kereskedelmi tevékenység és a populáris zenei műfajok felé hajlott el, „de most visszatér oda, ahonnan elindult: lovagkori hangulat lesz”.
A díszlet maga a vár épülete, tizenhárom hazai lovagrend rendezi be a maga helyszínét, sátrát, a gyergyószentmiklósi lovagrend pedig jurtával érkezik. A legtöbb lovagrend tagjai három napon át a maguk sátrában alszanak, étkeznek. Táncegyüttes érkezik Franciaországból, a színészek, mágusok pedig Marosvásárhelyről, Bukarestből érkeznek. E három napra a szervezők az utcákat, tereket átkeresztelték. A legforgalmasabb tér a Zarándokok tere, és lesz Lovagok tere is. A Kis Lovagok terén kizárólag a gyermekek számára szervezett programok zajlanak, a Trubadúrok terén középkori zene szól. Tavaly a fesztivál idején, három nap alatt 37 ezer látogató fordult meg a vár területén. Eddig a váron kívül, az alsóvárosban is szerveztek rendezvényeket, álltak sátrak, ez most nem így lesz. A zenét a Nomen est omen, a Grafic és más együttesek szolgáltatják, Portugáliából is érkezik egy zenekar. Mindannyian középkori jellegű zenét játszanak.
„Nem hívtunk meg más műfajokat képviselő sztárokat. Őket a segesváriak más alkalmakkor láthatják vendégül. Most azok jönnek Segesvárra, akik valami mást akarnak”, mondta lapunknak a szervező, aki kifejtette, az idei fő gond az volt, hogy a rendezvényhez feltétlenül szükséges pénz nagyon nehezen gyűlt össze. Egy napra a várba 10 lej a belépőjegy, és a résztvevők saját műsorral, öltözékben, díszlettel vehetnek részt a fesztiválon. Négy színpadon lesznek színházi előadások, táncok, az utcákon közben lovagi viadalok, versenyek zajlanak, és természetesen idén sem marad el a jelképes boszorkányégetés. A fellépők nem kapnak díjat a produkciókért, ám a szervezők megtérítik az útiköltségüket, és a mintegy 250 szereplő három éjszakára ingyenes szállást és ellátást kap. Az idei fesztivál egyik újdonsága az, hogy a hazai Új Akropolisz Egyesület, filozófiai iskola középkori tárgyú konferenciát szervez, amelyre Európából, Latin-Amerikából, Indiából, Japánból – nyolc egyetemi előadó tanárt várnak.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.