
A régészek a Cucuteni kultúrához tartozó település nyomait kutatták, közben második világháborús tüzérségi lőszereket is találtak a kukoricásban
Fotó: Román Akadémia Iași megyei Régészeti Intézete
Ritka történelmi „időrétegekre” bukkantak a régészek a Iași megyei Ursoaián: miközben egy hatezer éves, a Cucuteni kultúrához tartozó település nyomait kutatták, második világháborús tüzérségi lőszereket is találtak a kukoricásban.
2026. július 04., 10:222026. július 04., 10:22
A Román Akadémia Iași megyei Régészeti Intézetének szakemberei júniusban végeztek ásatásokat az ursoaiai lelőhelyen. A kutatók a Cucuteni–Trypillia kultúra (egyes említések szerint Kukutyin-Tripoljei kultúra) B fázisából,
Az ásatásokat vezető Diana-Măriuca Vornicu régész irányításával a szakemberek elsősorban azt vizsgálták, hogyan éltek az egykori közösség tagjai, és milyen technológiával készítették kerámiáikat. A munkálatok során fazekaskemencéket és égetőberendezéseket tártak fel, amelyek megerősítik, hogy a fazekasság meghatározó szerepet játszott a település gazdasági és mindennapi életében.
Fotó: Román Akadémia Iași megyei Régészeti Intézete
Legalább ennyire jelentős eredménynek számít a települést övező kettős védőárokrendszer feltárása is. A több mint hét hektáron elterülő lelőhely mérete arra utal, hogy a Cucuteni kultúra egyik nagy, jól szervezett települése állhatott ezen a helyen.
A Cucuteni–Trypillia kultúra egy újkőkori-rézkori civilizáció (kb. i.e. 5050–2950 között), amely Kelet-Európában, a mai Románia (Moldva régió), a Moldovai Köztársaság és Ukrajna területén virágzott. Fejlett földműveléséről, lenyűgöző geometriai mintás kerámiáiról és a korabeli legnagyobb európai településeiről (megavárosairól) vált ismertté.
A kutatók azonban nemcsak az őskor emlékeire bukkantak. Az egyik feltárási szelvényben jelentős mennyiségű második világháborús tüzérségi lőszer került elő, amelyek feltehetően a nyolcvan évvel ezelőtt ezen a vidéken állomásozó szovjet hadsereghez köthetők. A veszélyes leletek miatt a Iași megyei katasztrófavédelem tűzszerészeit is riasztani kellett, akik biztonságosan elszállították a lövedékeket.
A lövedékeket a katasztrófavédelem tűzszerészei szállították el
Fotó: Román Akadémia Iași megyei Régészeti Intézete
A régészeti intézet szerint a felfedezés különösen megrázó, hiszen ugyanazon a helyen találkozik egymással egy hatezer éves civilizáció öröksége és a huszadik század egyik legpusztítóbb háborújának emléke – írta a G4Media.
Fotó: Román Akadémia Iași megyei Régészeti Intézete
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!