
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 30., 09:412010. július 30., 09:41
A székely öröknaptár készítésének titkait osztotta meg Both Gyula, a székely bútorfestés mestere a Családosok és Nagycsaládosok Egyesületének marosvásárhelyi székhelyén, szerdán délután a faragókör tagjaival.
Both Gyula elmondása szerint az öröknaptárakat valamikor az 1880-as években kezdték készíteni a székely bútorfestők. A naptár felső végét különböző módon faragják és pingálják az egyes vidékeken. Senki sem tudja pontosan, hogy ki találta ki azt a rendszert, ami lehetővé teszi, hogy a naptár mindig a helyes keltezést mutassa. A szerkezet általában fenyődeszkából készül. Öt lécből van összeragasztva. A legfontosabb a középső, csúszó rész. Ez 23 részre van beosztva, az első hét résznek a közepébe hét lyukat kell fúrni.
A középső lécet a maga „ágyában” mindig úgy kell elhelyezni, hogy a pecket beállítják az éppen kezdődő hónap első napjára, és akkor a hónap többi része pontosan kikerekedik, a dátumok megfelelnek a napok kezdőbetűinek. Az egyik szélső lécen 1-jétől 14-éig szerepelnek a számok, a másikon 15-étől 31-éig. Középen a napokat jelző betűk vannak hétfőtől keddig – négyszer, hiszen négy hét van egy hónapban.
Both Gyula annak a titkát is elárulta az érdeklődőknek, hogy miként kell kezelni a fát, és hogyan kell festeni ahhoz, hogy színe minél tovább megmaradjon. A legtöbb vidéken úgynevezett Mária-kékre, illetve csupán Székelyudvarhely környékén festik zöldre az öröknaptárakat. Magyarországon napjainkban kizárólag a kalocsai pingálóasszonyok foglalkoznak még öröknaptárak készítésével.
Both Gyula nem tudja, hogy ki volt az, aki rájött az öröknaptár titkára. Így arról sem lehet szó, hogy valaki levédje az elmés szerkezetet. De szerinte sajátos székely termékként le lehetne védeni.
A bútorfestő szerint a szerkezetet Háromszéken és Udvarhelyszéken nagyjából egyazon időben kezdték készíteni. Manapság több népművész foglalkozik gyártásával, és egyre többen vásárolnak öröknaptárat ballagási vagy egyéb ajándékként, illetve az anyaországból Erdélybe látogató turisták is egyre többen keresik.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.