Fotó: A szerző felvétele
2010. július 30., 09:412010. július 30., 09:41
A székely öröknaptár készítésének titkait osztotta meg Both Gyula, a székely bútorfestés mestere a Családosok és Nagycsaládosok Egyesületének marosvásárhelyi székhelyén, szerdán délután a faragókör tagjaival.
Both Gyula elmondása szerint az öröknaptárakat valamikor az 1880-as években kezdték készíteni a székely bútorfestők. A naptár felső végét különböző módon faragják és pingálják az egyes vidékeken. Senki sem tudja pontosan, hogy ki találta ki azt a rendszert, ami lehetővé teszi, hogy a naptár mindig a helyes keltezést mutassa. A szerkezet általában fenyődeszkából készül. Öt lécből van összeragasztva. A legfontosabb a középső, csúszó rész. Ez 23 részre van beosztva, az első hét résznek a közepébe hét lyukat kell fúrni.
A középső lécet a maga „ágyában” mindig úgy kell elhelyezni, hogy a pecket beállítják az éppen kezdődő hónap első napjára, és akkor a hónap többi része pontosan kikerekedik, a dátumok megfelelnek a napok kezdőbetűinek. Az egyik szélső lécen 1-jétől 14-éig szerepelnek a számok, a másikon 15-étől 31-éig. Középen a napokat jelző betűk vannak hétfőtől keddig – négyszer, hiszen négy hét van egy hónapban.
Both Gyula annak a titkát is elárulta az érdeklődőknek, hogy miként kell kezelni a fát, és hogyan kell festeni ahhoz, hogy színe minél tovább megmaradjon. A legtöbb vidéken úgynevezett Mária-kékre, illetve csupán Székelyudvarhely környékén festik zöldre az öröknaptárakat. Magyarországon napjainkban kizárólag a kalocsai pingálóasszonyok foglalkoznak még öröknaptárak készítésével.
Both Gyula nem tudja, hogy ki volt az, aki rájött az öröknaptár titkára. Így arról sem lehet szó, hogy valaki levédje az elmés szerkezetet. De szerinte sajátos székely termékként le lehetne védeni.
A bútorfestő szerint a szerkezetet Háromszéken és Udvarhelyszéken nagyjából egyazon időben kezdték készíteni. Manapság több népművész foglalkozik gyártásával, és egyre többen vásárolnak öröknaptárat ballagási vagy egyéb ajándékként, illetve az anyaországból Erdélybe látogató turisták is egyre többen keresik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
Látogatottsági adatok