A hónap asztrofotójának választotta a National Geographic magazin októberben Munzlinger Attila gyergyószárhegyi háziorvos Csillagok a Gyilkos-tó fölött című fotóját. A fotóssal az elismerésről, a fényképek mágiájáról beszélgettünk.
2014. november 09., 14:302014. november 09., 14:30
– A hónap National Geographic-asztrofotója lett októberben a Csillagok a Gyilkos-tó fölött című képe. Mekkora jelentőséggel bír az elismerés?
– A National Geographic tulajdonképpen a világ legelismertebb természettudományi folyóirata. A kiadvány fotósának lenni nagy kitüntetést jelent, hiszen a lapban megjelenő természetfotóknak a legmagasabb követelményeknek kell megfelelniük. Tavaly Gyergyószárhegyen járt Ladányi Tamás asztrofotós, aki biztatott, küldjek képet a folyóiratnak. Az Androméda volt az első asztrofotóm, amit közöltek, most pedig a Gyilkos-tónál készített lett a hónap fotója.
– Meséljen a díjnyertes kép készítésének körülményeiről.
- Az asztrofotókat néha dátumra, órára, percre pontosan kell megtervezni. Esetükben hatvan százalékot tesz ki az „asztro” rész, negyvenet a táj, és a kettő együtt meséli el a történetet. Augusztusban készítettem a képet. Nem mindegy, hogy az égitestek éppen hogyan állnak, az sem, mennyi fény világítja meg a tájat. A tó környékét fotózni különösen nagy kihívás, mert kegyetlenül ki van világítva, méghozzá azokkal a sárga fényű lámpákkal, amelyek csak ártanak a fotónak. Úgy választottam ki az időpontot, hogy a Tejút legyen a hegy fölött, úgymond folyjon bele a tóba, a hold valamelyest világítsa meg a tájat, kékes fénye nyomja el a sárga lámpákét. Ez hajnali pillanat volt, amikor nagyon szép Vénusz–Jupiter-együttállás volt megfigyelhető, így továbbmentünk a tó partjáról azt is lefotózni napkelte előtt.
– Az asztrofotózás csoportos tevékenység?
– Szívesen adom át az ismeretet, amit megszereztem, mert szeretném, ha minél többen rájönnének, milyen különleges élményeket nyújt a csillagászat, és szeretem azt is, ha nem egyedül vagyok az éjszakában. Általában felhívom a fotóklubosokat, és együtt megyünk. Biztonságosabb is így, hisz éjszaka nem ajánlott értékes felszerelésekkel egyedül mászkálni a hegyekben.
– Érzi-e, amikor egy kép készül, hogy mennyire lesz kiemelkedő alkotás?
– Általában önmagam szórakoztatására fotózok, de olykor tudom, hogy jó, amit csináltam. Egyébként nincs úgynevezett objektív fotó, mindig a készítőjéről szól a kép. A díjazott kép is rólam mond el dolgokat. Készültem az eseményre, de vacakolt az idő, a frontok jöttek-mentek, délután még zuhogott is. Gondolkodtam, érdemes-e éjjel háromkor felkelni. Szorongással értem oda, de amit láttam, attól az állam leesett: a tó fölött az eső miatt kialakult egy páraréteg, ami folyamatosan hullámzott. Csak bámultam, s mágikus hangulat lett úrrá rajtam. Olyanszerű érzés, amikor nagyot sóhajtunk, és szabadságélményhez hasonlót érzünk.
– Úgy tűnik, mintha a csillagászat kicsit több lenne az ön számára, mint hobbi...
– Számomra mindegyik csillagnézős éjszaka csodálatos, még akkor is, ha egyetlenegy kép sem születik. Az éjszakai fotózás különleges, mert az ember kilép a komfortzónából. Ilyenkor alkalmazkodunk a sötétséghez, kicsit félünk, túllépünk korlátainkon. Számomra egy-két óra csillagászat öt-hat óra alvással ér fel. És feltölt lelkileg is, hogy legyen energiám az orvosláshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!