Gépmadár a garázsban

Tódor László gyermekkorában kezdett repülőmodellezni, ami a pilóta bevallása szerint a repülés előszobája. A marosvásárhelyi repülőmodell-versenyeken került kapcsolatba a vitorlás és sportrepülőgépekkel, és elég volt, hogy néhányszor elvigyék repülni, máris „megfertőzte” őt a repülősszenvedély. Repülőtiszti iskolába készült, de az Amerikában élő nagybátyja miatt a katonai pilótai karrier lehetőségét elszalasztotta. Így került a brassói autómérnöki egyetemre, és az egyetemi évek alatt csatlakozott a repülőklubhoz. Vitorlázó és motoros gépekkel repül 25 éve. Tavaly a klub úgy döntött, hogy dolgoznia is kellene, ezért elküldték néhány társával, repülőoktató tanfolyamra, azóta az újoncokat tanítgatja.

A pilóta, ahogy kilép a házból, azonnal felnéz az égre

Pár nap repüléshiány után elvonási tünetei vannak, télen a legnehezebb, amikor nem lehet felszállni, meséli nevetve. Repülősreflex, hogy a pilóta, amikor kilép a házból, rögtön felnéz az égre, azt fürkészi, milyen idő van, alkalmas-e a repülésre. A legszebb a vitorlázórepülés, ahol egyedül van a pilóta, nem zavarja még a motor zaja sem, nem kell arra vigyázni, hogy mennyi benzin van a tartályban, csak bóklászik egyik felhőtől a másikig.

A repülés elsősorban technikai sport – magyarázza. A gépvezetési technikát megtanulhatja bárki, de rengeteg egyéb tudás szükséges, például aerodinamikai ismeretek, mert a kritikus helyzetekben tudni kell, mi történik a géppel és hogy lehet kievickélni a csávából. Ismerni kell a repülési szabályzatot, a levegőben is megvan a közlekedési törvény, és a magasban súlyos ára van minden tévedésnek.

Több a repülő a tengerfenéken, mint a hajó az égen

A pilótának értenie kell a meteorológiához, fel kell ismernie az időváltozás előjeleit a leszállásra alkalmas hely keresésekor. Minden pilóta azt szeretné, hogy a felszállások és leszállások száma egyenlő legyen – ha eggyel kevesebb a leszállások száma, nagy baj van. A repülőbalesetnek jóval nagyobb a pszichológiai sokkja, mint egy autós szerencsétlenségnek.

De el kell fogadni, hogy több repülőgép van a tenger fenekén, mint hajó az égen. Ha baleset történik a sportrepülésben, aprólékosan elemzik, hogy tanuljanak belőle, többször ne fordulhasson elő. A kritikus helyzetekre szimulálással is felkészítik a pilótát. Tódor László azt mondja, soha nem gondolt arra, hogy valami baja eshet, úgy érzi, nagyobb biztonságban van a levegőben, mint az utakon egy kezdő sofőr mellett.

Saját repülőt építenek

A repülés nagyon költséges, de Romániában honvédelmi sportnak minősül – a sportrepülők közül válogatják ki a légiközlekedés pilótáit. A repülés 16 és 21 év között ingyenes, ezután csak azok számára, akik teljesítik a kiképzési szinteket. Minden évben változó, hogy mennyi pénzt kapnak a költségvetésből. A 90-es évek közepén volt egy nagyon szűk esztendő, akkor kevés pénz jutott a sportrepülésre.

Akkor határozták el a sepsiszentgyörgyiek: építenek maguknak repülőgépet, hogy mindig tudjanak repülni, ne függjenek senkitől. Tódor László ragaszkodott ahhoz, hogy egy már jól bevált terv alapján építsenek, hiszen nem modellt készítenek, aminek ha letörik a szárnya, kicserélik és tesznek egy erősebb főtartót. A sepsiszentgyörgyi mérnök egy technikai folyóiratban olvasott a Franciaországban élő, román származású repülőgép-konstruktőrről: Marcel Jurca fiatal korában a román királyi légerőnél volt vadászpilóta.

A háború után kitelepedett Franciaországba, ott végezte az egyetemet, repülőoktatóként dolgozott. Szabadidejében olyan gépeket tervezett, amit az amatőrök is meg tudnak építeni (Franciaországban már a 30-as években komoly hagyománya volt az „otthonépítő-mozgalomnak”). A sepsiszentgyörgyiek levelet küldtek Marcel Jurcának, és mivel ők voltak az első romániaiak, akik hozzáfordultak, a tervező rájuk bízta, válasszák ki, melyik tervét szeretnék, azt pedig ingyen a rendelkezésükre bocsátotta.

Mivel még nem tudták, milyen motort tudnak szerezni, ezért együléses gép tervét kérték. Ebből a típusból körülbelül ötven repül már a világban. Az egykilónyi papírból álló részletes terv mellé Jurca építési jogosítványt is küldött, ők pedig aláírták, hogy a tervet szigorúan betartják, módosítás csak a tervező írásbeli engedélyével történhet.

Idén nyáron felszáll a repülő

1998-ban kezdték építeni a saját gépet, egy garázsban, több mint húszan. Ahogy az újdonság ereje nem hatott már, hárman maradtak: Tódor László mellett Balogh Ádám és Varga Orbán Botond. Amikor a gép törzse elkészült, kiszorultak a garázsból, mert a szárnyak már nem fértek volna. Így egy kis faipari üzemben, egy nagyobb teremben folytatták a munkát. Marcel Jurca halála előtt kétszer látogatott Romániába, mindkét alkalommal megnézte, hogy alakul a sepsiszentgyörgyi gép, és írásba adta, hogy elégedett.

Az építők tíz éve minden szabadidejüket és pénzüket a saját repülőgépükbe fektették. A feleségek mindig tudják, hogy hol vannak: a gépet építik. Most már csak azt várják, hogy 18 fok fölé emelkedjen a hőmérséklet, hogy tudják elkészíteni a vásznazást. Ezután a gépet elviszik a Brassó megyei Szentpéterre egy műhelybe, ahol beszerelik a motort, majd kezdődhetnek a hatósági repülések, amikor kipróbálják a repülőt, és elvégzik a kisebb korrekciókat. Tizenegy évet fordítottak erre az életükből, de idén nyáron repülni fog – ígéri Tódor László.