Hagyományos keretek között, személyes jelenléttel tartanák meg jövő májusban a KMDSZ-diáknapokat.
Fotó: Páll Krisztina
Újragondolná a szervezet működési stratégiáját a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ). A KMDSZ Restart program keretében hangsúlyt fektetnének többek között a mentorprogramra, valamint a hallgatók érdekképviseletére is – mondta el lapunknak Hatos Attila, a diákszervezet elnöke.
2021. november 29., 09:162021. november 29., 09:16
Új csapattal lát neki a következő időszak terveinek a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ). A nemrég megtartott tisztújító közgyűlésen új tagokat választottak a vezetőtanácsába, ezenkívül bemutatták a diákszervezet stratégiáját és célkitűzéseit az idei tanévre. A „KMDSZ Restart” mottóval meghirdetett program a szervezet működését helyezné új alapokra – mondta el a Krónikának Hatos Attila, a KMDSZ régi-új elnöke.
Megjegyezte, a KMDSZ kihasználta, hogy az elmúlt időszakban a pandémia miatt kevesebb diákrendezvényt tarthattak, így volt idő kidolgozni a szervezet adminisztrációs hátterét, az esetleges hibákat kijavítani, valamint lefektetni az alapokat arra az időszakra, amikor teljes egészében visszatér a pörgős diákélet. „Ezenkívül fontos szerepet kapna a jövőben a mentorprogram, amely az online oktatás miatt háttérbe szorult” – tette hozzá Hatos Attila.
A koronavírus-járvány virtuális térbe szorította az oktatást, így a kolozsvári diákélet is szerényebb formában zajlott. Hatos Attila elmondta, a diákközösségben a pandémia elszenvedői leginkább a másod- és harmadéves egyetemisták, akiknek egyáltalán nem sikerült megtapasztalni, hogy milyen a kolozsvári diákélet, milyen lehetőségeket hordoznak magukban az egyetemista évek. Ezenkívül a tanítást is negatívan érintette a virtuális térbe való áttérés, eddigi felmérések és tapasztalatok szerint az online oktatás hosszú távon egyáltalán nem fenntartható, a tudást személyesen lehet legjobban elsajátítani.
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
„A régi jól bejáratott rendszereket, tudást elő kell venni, újra kell értelmezni, és hozzá kell rendelni az elmúlt időszak tanulságait, a diákok elvárásait. Természetesen ez sem szervezeti szinten, sem egyéni szinten nem egyik napról a másikra történik, de minden magyar egyetemistának meg kell tapasztalnia, milyen mikor tőlünk, magyar diákoktól hangos Kolozsvár” – mondta a diákszervezet elnöke.
„Olyan eseményeket szerveztünk virtuális térben, amelyek be tudják tölteni azt az űrt, ami a személyes találkozások hiánya okozott. Megtapasztaltuk azt, amit eddig mindig az idősebb generáció mondott, hogy a KMDSZ mindig meg tud újulni, és az adott kor kihívásaira tud reagálni, hiszen tagjai mindig az adott időszak diákjai. Úgy gondolom, ha kisebb mértékben is, de sikerült fenntartani a kapcsolatot a diákokkal, a KMDSZ-tagokkal” – fogalmazta meg a diákszövetség elnöke.
Fotó: KMDSZ
Hozzátette, voltak olyan események, amelyeket sikerült kisebb átszervezéssel, a hatályos járványügyi szabályozásokat betartva megrendezni, például megtartották az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát (ETDK) és ennek országos szakaszát, az OTDK-t is. Ezenkívül próbálkoztak a minden évben nagy népszerűségnek örvendő, számos magyar egyetemistát megmozgató KMDSZ-diáknapok online kiadásával is, viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a virtuális rendezvény nem lehet alternatívája a koncerteket, sporteseményeket és számos közösségi eseményt felvonultató diákmegmozdulásnak, így jövő májusban, ha a járványhelyzet megengedi, hagyományos keretek között tartanák meg a rendezvényt – mondta az elnök.
A KMDSZ programpontjai között szerepel a diákok érdekképviselete és -védelme. Hatos Attila elmondta, az elmúlt két évben a szervezet törekedett arra, hogy azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol van magyar nyelvű oktatás, a diákok képviselete biztosítva legyen, azonban azokon az egyetemeken, ahol nem tanulhatnak magyarul a hallgatók, nehezebben működik az érdekvédelem is.
„Azokon az egyetemeken, ahol nincs magyar oktatás, de vannak magyar közösségek, a KMDSZ tanügyi referenseket delegált, ami azt jelenti, hogy ez a személy nem az egyetem által legitimizált diákképviselő, viszont a magyar diákok problémáit a román kollégákkal közösen feltérképezi és megoldást talál rá” – jegyezte meg az elnök. Sikertörténetként említette a kincses városi Műszaki Egyetemen tevékenykedő KMDSZ-es tanügyi referens helyzetét, aki az idéntől hivatalos kari diákképviselő lett, és a szenátusba is megfigyelőként részt vehet.
„A pszichológia egyetemen nemrég történt Szamosközi-ügy is jó példa arra, ha a diákok a megfelelő felületeken és szervezetek irányába jelzik a problémáikat, megoldás is születik. Ebben a témában sikeresen együtt tudtunk dolgozni a BBTE diákképviselőivel, -szenátoraival, -prefektussal, így közösen a szövetség kezdeményezésére sikerült egy régóta fennálló problémát megoldani. A KMDSZ a jövőben is igyekszik hangsúlyt fektetni a hallgatók érdekvédelmére, és minden felsőoktatási kérdésben egységes álláspontot fog vállalni” – jegyezte meg Hatos Attila.
Hozzátette, következő lépésként kiadnának egy hallgatói kisokost, amelyben a kolozsvári egyetemek diákstatútumát lefordítanák magyar nyelvre, továbbá létrehoznának egy olyan felületet is, ahol a diákok név nélkül jelezhetik azokat a problémákat, amelyekkel naponta szembesülnek a felsőoktatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!