
Belépési engedéllyel lehet ezentúl ellátogatni a Duna-deltába – a tervek szerint a belépéshez két jegyautomatát szerelnek fel a közeljövőben.
2014. november 19., 19:392014. november 19., 19:39
Az egyik automatát a Duna-deltai bioszféra adminisztrációs központjában állítják majd fel Tulceán, a másik automata helyéről még nem született döntés.
A Románia egyik legcsodálatosabb és leglátványosabb helyére kívánkozó turisták 5 és 30 lej közötti áron vásárolhatják meg az engedélyt, az itt töltendő időtől függően. Ha autóval szeretnének a Duna-deltába látogatni, személygépkocsinként 10 lejt kell fizetni naponta, ha pedig csónakkal, akkor 20 lejt alkalmanként, vagy évente 100 lejt. Külön engedélyt kell kiváltania annak is, aki halászni szeretne a deltában, ennek ára 10 és 30 lej között mozog. Az adminisztrációs központ jövőre még két automatát készül felszerelni – egyiket Sulinánál, a másikat pedig Jurilovcánál.
A Duna-delta 3446 km2-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata. A folyam, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlene, három ágra szakad: legnagyobb ága az északi Chilia-ág, középen helyezkedik el a Sulina, délen pedig a Szentgyörgy-ág. A három ág között rengeteg mellékág, csatorna, láp, nádas, erdő található, ezek egyvelege alkotja a csodálatos növény- és állatvilágban gazdag területet.
A Duna-deltában több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal honos, területéből 2733 km2 szigorúan védett. Védett állatfajai közé tartozik a nagy kócsag, kis kócsag, rózsás gödény, borzas gödény, bütykös ásólúd, vörös ásólúd, kanalasgém és a gólyatöcs. Ezen kívül több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről.
A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000–10 000 éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával alakult ki. Lakott részein románok, lipovánok, ukránok, haholok, törökök, tatárok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök és magyarok élnek. E színes nemzetiségű lakosság kultúrája különleges csemege a néprajzkutatók számára: templomaik, temetőik, érdekes elrendezésű házaik jó okot szolgáltatnak egy kis szárazföldi sétára.
A világ minden tájáról érkeznek a Duna-deltába madarászok, horgászok – vagy csak egyszerű természetkedvelők, hiszen ez utóbbiak számára is exkluzív látványossággal szolgálhat a madarak és halak népes serege mellett megfigyelhető teknősök, siklók, békák, kis- és közepes testű rágcsálók, kisragadózók megannyi fajából álló életközössége. A Duna-delta 1938 óta nemzeti park, 1990 óta bioszférarezervátum, 1991-ben pedig a világörökség részévé nyilvánították.
Borzási Beatrix
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!