
Belépési engedéllyel lehet ezentúl ellátogatni a Duna-deltába – a tervek szerint a belépéshez két jegyautomatát szerelnek fel a közeljövőben.
2014. november 19., 19:392014. november 19., 19:39
Az egyik automatát a Duna-deltai bioszféra adminisztrációs központjában állítják majd fel Tulceán, a másik automata helyéről még nem született döntés.
A Románia egyik legcsodálatosabb és leglátványosabb helyére kívánkozó turisták 5 és 30 lej közötti áron vásárolhatják meg az engedélyt, az itt töltendő időtől függően. Ha autóval szeretnének a Duna-deltába látogatni, személygépkocsinként 10 lejt kell fizetni naponta, ha pedig csónakkal, akkor 20 lejt alkalmanként, vagy évente 100 lejt. Külön engedélyt kell kiváltania annak is, aki halászni szeretne a deltában, ennek ára 10 és 30 lej között mozog. Az adminisztrációs központ jövőre még két automatát készül felszerelni – egyiket Sulinánál, a másikat pedig Jurilovcánál.
A Duna-delta 3446 km2-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata. A folyam, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlene, három ágra szakad: legnagyobb ága az északi Chilia-ág, középen helyezkedik el a Sulina, délen pedig a Szentgyörgy-ág. A három ág között rengeteg mellékág, csatorna, láp, nádas, erdő található, ezek egyvelege alkotja a csodálatos növény- és állatvilágban gazdag területet.
A Duna-deltában több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal honos, területéből 2733 km2 szigorúan védett. Védett állatfajai közé tartozik a nagy kócsag, kis kócsag, rózsás gödény, borzas gödény, bütykös ásólúd, vörös ásólúd, kanalasgém és a gólyatöcs. Ezen kívül több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről.
A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000–10 000 éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával alakult ki. Lakott részein románok, lipovánok, ukránok, haholok, törökök, tatárok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök és magyarok élnek. E színes nemzetiségű lakosság kultúrája különleges csemege a néprajzkutatók számára: templomaik, temetőik, érdekes elrendezésű házaik jó okot szolgáltatnak egy kis szárazföldi sétára.
A világ minden tájáról érkeznek a Duna-deltába madarászok, horgászok – vagy csak egyszerű természetkedvelők, hiszen ez utóbbiak számára is exkluzív látványossággal szolgálhat a madarak és halak népes serege mellett megfigyelhető teknősök, siklók, békák, kis- és közepes testű rágcsálók, kisragadózók megannyi fajából álló életközössége. A Duna-delta 1938 óta nemzeti park, 1990 óta bioszférarezervátum, 1991-ben pedig a világörökség részévé nyilvánították.
Borzási Beatrix
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.
A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!
Nem mindennapi látvány fogadta azt, aki szombaton Nagyszeben történelmi belvárosában járt, ugyanis egy helikopter körözött a város felett, miközben zenészek adtak elő műveket a földön. Az akció a filharmónia épületének korszerűsítéséhez kapcsolódott.
A hollandiai Assen bírósága 3 év és 11 hónap börtönbüntetésre ítélte a holland Drents Múzeumból tavaly januárban ellopott dák aranykincsek tolvajait – tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.
Aradon mintegy 150 tömegközlekedési eszközön egy kattintással elérhető a megyei könyvtár digitális változata, így több ezer olvasmány közül válogathat az utazóközönség.
szóljon hozzá!