Erdélyi hegymászó tragédiája Ázsiában

Életét vesztette Szabó Levente erdélyi származású hegymászó a nepáli Mansiri Himalájában lévő 8156 méter magas Manaslu megmászása közben. Társai, a gyergyószentmiklósi Erőss Zsolt, valamint Barna Dániel feljutottak a hegycsúcsra, ő fáradtság miatt 7800 méteren megállt. Bevárta a többieket és együtt kezdtek ereszkedni; a négyes tábor előtt ötven méterrel megcsúszott és ötszáz métert zuhant. Hegymászószokás szerint ott helyben temették el barátai. A negyvenéves, Máramarosszigeten született Szabó Levente katasztrófa-katonaorvostan szakorvosként dolgozott, a 90-es évek közepén települt át Magyarországra.

2009. május 21., 08:572009. május 21., 08:57

Tragédia árnyékolja be a Magyarok a világ nyolcezresein 2009-es Manaslu-expedíciójának sikerét. Kedden Erőss Zsolt – honfitársaink közül elsőként – felkapaszkodott a 8156 méter magas Manaslura, a Nepálban lévő Mansiri Himalájában. A térségben uralkodó rossz idő miatt nem működött a műholdas telefon, ezért akkor még nem lehetett tudni, hogy rajta kívül Barna Dániel is feljutott a magaslatra. Tegnap érkezett a hír, hogy a csapat harmadik tagja, Szabó Levente életét vesztette a hegyen.

Erőss Zsolt és Barna Dániel még az alaptábor felé tartottak tegnap, amikor sikerült Kollár Lajost, az expedíció vezetőjét elérni. Elmondta, Szabó Levente 7800 méteres magasságig jutott, azonban annyira elfáradt, hogy nem ment tovább. Megvárta, amíg Erőss és Barna visszaérnek hozzá, majd hárman folytatták tovább az ereszkedést. Céljuk a 7100 méteren felállított négyes számú tábor (egy, az orosz expedíciótól kölcsönkapott sátor) volt. Egyre rosszabb időben, hóesésben, ködben haladtak.

A hóval takart hegygerinc néhány helyen jeges volt, Szabó egy ilyen szakaszon megcsúszott. Akkor még nem lehetett tudni, hogy mennyivel lejjebb sikerült megállnia, beállt az este, a látási viszonyok rosszak voltak. Társai tegnap reggel indultak a keresésére, ötszáz méterrel lejjebb, holtan találták meg. Valószínűleg annyira fáradt volt, hogy az esés után már nem volt elég ereje ahhoz, hogy jégcsákányával megállítsa magát. Hegymászószokás szerint ott helyben temették el barátai. Nyughelyét GPS-koordináták rögzítik.

Szellemhegy
A 8156 méter magas Manaslu a Föld nyolcadik legmagasabb hegye. Neve a szanszkrit eredetű Manasa szóból ered, jelentése „szellemhegy”. Csúcsára 1956. május 9-én a japán Imanisi Tosio és a nepáli Gyalzen Norbu kapaszkodott fel elsőként. Bolygónk negyedik legveszélyesebb és legnehezebben megmászható ormáról azóta hozzávetőleg 310-en nézhettek körül, közülük ötvenen meghaltak a visszaúton.

A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciós sorozatban több mint ötven hegymászó vett részt a vállalkozás létrehívása, 2003 óta. A mostani szomorú esetig senki nem sérült meg a túrákon. Szabó Levente civilben sebész, baleseti sebész és katasztrófa-katonaorvostan szakorvosként dolgozott. Hobbija a hegymászás mellett a barlangászat, valamint a búvárkodás volt. Máramarosszigeten született 1969. június 24-én.

Gyermekkorát a háromszéki Zabolán töltötte, diplomát 1994-ben szerzett a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Egy évvel később kezdett Magyarországon dolgozni, 2001-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház baleseti sebészeti osztályának munkatársa volt. 2006 októberétől 2007 februárjáig Afrikában dolgozott, Etiópia déli részén a Jimma Egyetemi Kórház ortopéd-traumatológiai osztályát vezette.

Közben a Miskolci Spider Speciális mentőcsoport orvosaként részt vett számos magyarországi mentésben, valamint külföldi katasztrófák utáni segítségnyújtásban (2001 – indiai földrengés, 2003 – algériai földrengés, 2005 – indonéziai szökőár). A hegymászás egyetemista kora óta volt a szenvedélye. Járt többek közt a törökországi Araráton (5100 méter), megmászta az alaszkai Mount McKinleyt (6194 m) és Dél-Amerika legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát (6962 m).

Szerző: Grimm Balázs, Magyar Nemzet