2010. október 12., 10:342010. október 12., 10:34
Tekergőző, macskaköves utcák; kék, zöld, okkersárga házak egymás hegyén-hátán; kiskertek, virágok, körtefák; a háttérben legelők, ahonnan a tehenek az esti harangszóra maguktól visszatérnek; a háttérben pedig a sűrű erdő – mindez óriási csoda az Észak-Amerikából érkező egyetemisták számára. A Notre Dame Egyetem építészhallgatói azt kutatták az erődtemplomok falvaiban – Szászfehéregyházán, Szászkeresztúron és Szászszentlászlón –, hogyan őrizhetik meg az ott lakók életformájukat úgy, hogy közben ne maradjanak ki a huszonegyedik század áldásaiból sem.
„Ez a hely a fenntartható fejlődési megoldások élő-lélegző laboratóriuma – magyarázta Krupali Krusche, az egyetem építészprofesszora, aki elsőként vitt hallgatókat Erdélybe. – Talán ez az egyetlen hely Európában, ahol a tizenharmadik századi életmód maradványai máig megtalálhatók.”
Hiába azonban a viszonylagos elzártság, az egykori szászok lakta falvakba rohamosan tör be a modern Románia és a modern világ: a fiatalok elhagyják a környéket, máshol keresnek megélhetést – a német ajkúak többsége Németországba távozott. A diákok az épületeket vizsgálva arra kerestek választ, hogyan lehetne a falvakba becsempészni a modernizációt – a régi épületek, a régi közösség megóvása mellett. A csoport azonban nem csupán elméleti munkát végzett – konkrét tervrajzok születtek, melyeket a Drezdai Műszaki Egyetem közreműködésével most könyvformában jelentetnek meg, mely a majdani renoválásnál kész mintaként szolgálhat a falusiak számára.
„Erdélyben létezik az az élet, amit a mai zöldek ideálisnak képzelnek el – környezetbarát növénytermesztés, helyben készült élelmiszer, természetes elemekből készült házak, kicsi, összetartó közösség” – fejtette ki Krusche, miért olyan fontos ez a kutatás számára. A nyugati életszínvonalhoz szokott diákok először csak azt látják, milyen nagy itt a szegénység, „később azonban rájönnek, mennyire másként gazdagok ezek az emberek – milyen harmóniában és nyugalomban élnek a természettel és egymással”.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.