2010. október 12., 10:342010. október 12., 10:34
Tekergőző, macskaköves utcák; kék, zöld, okkersárga házak egymás hegyén-hátán; kiskertek, virágok, körtefák; a háttérben legelők, ahonnan a tehenek az esti harangszóra maguktól visszatérnek; a háttérben pedig a sűrű erdő – mindez óriási csoda az Észak-Amerikából érkező egyetemisták számára. A Notre Dame Egyetem építészhallgatói azt kutatták az erődtemplomok falvaiban – Szászfehéregyházán, Szászkeresztúron és Szászszentlászlón –, hogyan őrizhetik meg az ott lakók életformájukat úgy, hogy közben ne maradjanak ki a huszonegyedik század áldásaiból sem.
„Ez a hely a fenntartható fejlődési megoldások élő-lélegző laboratóriuma – magyarázta Krupali Krusche, az egyetem építészprofesszora, aki elsőként vitt hallgatókat Erdélybe. – Talán ez az egyetlen hely Európában, ahol a tizenharmadik századi életmód maradványai máig megtalálhatók.”
Hiába azonban a viszonylagos elzártság, az egykori szászok lakta falvakba rohamosan tör be a modern Románia és a modern világ: a fiatalok elhagyják a környéket, máshol keresnek megélhetést – a német ajkúak többsége Németországba távozott. A diákok az épületeket vizsgálva arra kerestek választ, hogyan lehetne a falvakba becsempészni a modernizációt – a régi épületek, a régi közösség megóvása mellett. A csoport azonban nem csupán elméleti munkát végzett – konkrét tervrajzok születtek, melyeket a Drezdai Műszaki Egyetem közreműködésével most könyvformában jelentetnek meg, mely a majdani renoválásnál kész mintaként szolgálhat a falusiak számára.
„Erdélyben létezik az az élet, amit a mai zöldek ideálisnak képzelnek el – környezetbarát növénytermesztés, helyben készült élelmiszer, természetes elemekből készült házak, kicsi, összetartó közösség” – fejtette ki Krusche, miért olyan fontos ez a kutatás számára. A nyugati életszínvonalhoz szokott diákok először csak azt látják, milyen nagy itt a szegénység, „később azonban rájönnek, mennyire másként gazdagok ezek az emberek – milyen harmóniában és nyugalomban élnek a természettel és egymással”.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.