2010. október 12., 10:342010. október 12., 10:34
Tekergőző, macskaköves utcák; kék, zöld, okkersárga házak egymás hegyén-hátán; kiskertek, virágok, körtefák; a háttérben legelők, ahonnan a tehenek az esti harangszóra maguktól visszatérnek; a háttérben pedig a sűrű erdő – mindez óriási csoda az Észak-Amerikából érkező egyetemisták számára. A Notre Dame Egyetem építészhallgatói azt kutatták az erődtemplomok falvaiban – Szászfehéregyházán, Szászkeresztúron és Szászszentlászlón –, hogyan őrizhetik meg az ott lakók életformájukat úgy, hogy közben ne maradjanak ki a huszonegyedik század áldásaiból sem.
„Ez a hely a fenntartható fejlődési megoldások élő-lélegző laboratóriuma – magyarázta Krupali Krusche, az egyetem építészprofesszora, aki elsőként vitt hallgatókat Erdélybe. – Talán ez az egyetlen hely Európában, ahol a tizenharmadik századi életmód maradványai máig megtalálhatók.”
Hiába azonban a viszonylagos elzártság, az egykori szászok lakta falvakba rohamosan tör be a modern Románia és a modern világ: a fiatalok elhagyják a környéket, máshol keresnek megélhetést – a német ajkúak többsége Németországba távozott. A diákok az épületeket vizsgálva arra kerestek választ, hogyan lehetne a falvakba becsempészni a modernizációt – a régi épületek, a régi közösség megóvása mellett. A csoport azonban nem csupán elméleti munkát végzett – konkrét tervrajzok születtek, melyeket a Drezdai Műszaki Egyetem közreműködésével most könyvformában jelentetnek meg, mely a majdani renoválásnál kész mintaként szolgálhat a falusiak számára.
„Erdélyben létezik az az élet, amit a mai zöldek ideálisnak képzelnek el – környezetbarát növénytermesztés, helyben készült élelmiszer, természetes elemekből készült házak, kicsi, összetartó közösség” – fejtette ki Krusche, miért olyan fontos ez a kutatás számára. A nyugati életszínvonalhoz szokott diákok először csak azt látják, milyen nagy itt a szegénység, „később azonban rájönnek, mennyire másként gazdagok ezek az emberek – milyen harmóniában és nyugalomban élnek a természettel és egymással”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.