Elvetik a sulykot Alsóboldogfalván

Nem hagyományápolás ez, hanem hagyományteremtés, mely – reményeik szerint – Székelyföld turisztikai-kulturális térképére rajzolja fel a mintegy nyolcszáz lelket számláló települést.

Ki és miért vetette el a sulykot?

Nagyanyáink, dédnagyanyáink konyhájának falán még ott lógott a sulyok: régebben a mosáskor használták a sulykot a vidéki aszszonyok a ruha, a fehérnemű, főleg az ágynemű tisztítására. Ha föllapozzuk a szótárat, második értelmezést is találunk: sulyoknak nevezték a nyeles bunkós botot is, amelyet valaminek a fölbe verésére, döngölésére, zúzására használnak. Így aztán az elveti a sulykot vagy a messzire veti a sulykot szólásunk többféle értelmezést nyer.

Alsóboldogfalván úgy tartják: az após vetette el a sulykot, ha nemkívánatos volt leányának jegyese, kérője. „A sulyok nemcsak használati, hanem dísztárgy is volt: a hagyomány szerint a házasulandó férfi jegyajándékként adta a saját kezűleg faragott sulykot a szerelmének, ez pedig a leányos házban fel volt akasztva a falra. Amikor gond volt a kapcsolatban, akkor a lány édesapja kidobta a sulykot az udvarra, mintegy üzenvén a leendő vejnek: ha nem vigyázol, mehetsz a sulykoddal együtt” – mesélte mosolyogva Bokor Tibor.

A boldogfalvi sulyokvető fesztivál ötletgazdája azt is tudni véli: ha a leányos ház kapuján is kidobták az ajándékba kapott sulykot, az azt jelentette: fel is út, le is út a legénynek. „Az öregek elbeszélése szerint a ne vesd túl messzire a sulykot mondást igazából a lány édesanyja mondta az apósnak, arra utalva, hogy talán nincsen még minden veszve, megmenthető a kapcsolat, nem kell a legényt elzavarni a háztól” – tette hozzá.

Faragás és sport ötvözete

A szólásból ihletet merítve született meg a sulyokvetés gondolata, a cél olyan hagyományteremtő rendezvény szervezése, mely nemcsak közösségépítő hatással bír, hanem egyedi is. „Alsóboldogfalván valójában nincsen semmi, ami a látogatókat idevonzaná. A falu jellege is elmosódóban van: az 1910-es években Székelykeresztúrhoz hasonlóan a helyi közösség elindult a polgáriasodás útján, azonban a kisvárossal ellentétben valahol megrekedt a falu és a város határmezsgyéjén” - magyarázta Bokor Tibor.

A sulyok valójában boldogfalvi specifikum, viszont a fafaragás igen népszerűvé vált a településen az elmúlt években: Gagyi Dénes fafaragó mester ösztönzésére több fiatal foglalkozik faragással, és egyre többen bekapcsolódnának. „Több, sportegyetemet végzett tanár is él a faluban, ők már több ízben megfogalmazták ebbéli igényüket, hogy valamilyen formában rázzuk fel a helyi sportéletet. Valójában a sulyokfaragás és a sport érdekes ötvözéséből született a sulyokvetés ötlete” – árulta el Bokor Tibor.

Sulyokhoki és sulyokpingpong

Az egynaposra, augusztus 29-ére tervezett sulyokvető fesztivál programjában tehát több, a sulykot felhasználó versenyszám is szerepel. Természetesen lesz sulyokvetés több kategóriában: gyerekeknek, nőknek és férfiaknak. Az erejüket kipróbálni vágyó férfiaknak több mint húszkilós sulykot készítenek a kezdeményezők: ezt kell majd a kijelölt pályán minél messzebb „elvetni”. Kifejezett sulyokvetés-technika nincsen, minden részvevőnek „érzésből” kell dobnia – tudtuk meg.

Ezenkívül szerveznek sulyokhokit, amelyet a gyephoki szabályai szerint játszanak: a hajdanán a ruhák kisimítására használt mángorlóhoz hasonló, 80 centiméter hoszszú ütőkkel állnak pályára a csapatok. Az asztalitenisz szabályai szerint, az alkalomra készített sulykokkal játsszák majd a sulyokpingpongot is, de lesz sulyokdöntés, amikor a kapuba állított sulykot kell labdával feldönteni. A versenyszámokhoz egyszerű, fenyőfából készített sulykokat faragnak a szervezők.

Közgyűjteménybe kerülnek a sulykok

Az előkészületi munka oroszlánrészét a fafaragás veszi fel, hisz a versenyszámokhoz használandó sulykok mellett számos hagyományos ékes sulykot is készítenek a faragók. A szervezők nem titkolt célja összegyűjteni a faluban fellelhető összes sulykot, melyeket az újonnan készítettekkel együtt a fesztivál alkalmával állítanak majd ki a helyi kultúrotthonban. „Hosszú távon egy olyan látványos sulyokmúzeum létrehozása a célunk, mely majd látogatókat vonzhat a térségbe” – jegyezte meg Bokor Tibor.

A műhelyben már hetek óta zajlik a munka: a Gagyi Dénes, Bán Lehel, Gagyi Árpád, Fodor Levente, Burszán Árpád és Gagyi Csongor alkotta faragócsapat keze alatt ég a munka, különböző méretű és formájú sulykokat készítenek. Akadnak olyan fák, amelyek kifejezetten jók faragásra: a meggy-, az alma-, a dió- és a juharfa – tudtuk meg Fodor Leventétől. Lehet tölgyfából is dolgozni, viszont az durvább, és könnyen hasad, nagyon jó faragónak kell lenni, hogy szép legyen a végeredmény.

Az sem mindegy egyébként, hogy milyen minta, motívum kerül a sulyokra: gyakori az univerzumot jelképező rozetta, illetve a virágminták, tulipánok, szegfűk. Fodor Levente tíz éve foglalkozik szabadidejében faragással, a szépen megművelt sulykok hátoldalára rovásírással névjegyét is kifaragja. „Célunk a fiatal fafaragóink népszerűsítése, támogatása. Reméljük, ez több fiatal számára vonzóvá teszi majd a kézművességet” – hangsúlyozza a kezdeményező. A mozgósítás eleddig sikeresnek bizonyult: a szervezői csapatba egyre többen bekapcsolódtak, így a fesztivál sikerének talán csak az időjárás szabhat gátat.

Kinek málna, kinek szilva, kinek sulyok

Az augusztus 29-én tartandó sulyokvető fesztivál programját számos kiegészítő tevékenység színesíti: természetesen lesz sulyokfaragás-bemutató, a helybéli aszszonyoktól pedig el lehet lesni, hogy nagyanyáink hogyan használták a sulykot. A gyerekeket lovaglásra és kézműves foglalkozásokra várják. Lesz néptáncoktatás, bál, délután Abodi-Nagy Blanka énekes is fellép.

„Bízunk abban, hogy kellő hozzáállással, sok energiával a rendezvény kinőheti magát akár két-három napossá. Kolbászfesztiválja van Békéscsabának, káposztafesztiválja Parajdnak, málnafesztiválja Varságnak és szilvafesztiválja Oroszhegynek. Azt szeretnénk, hogyha a jövőben a sulyokvetésről mindenkinek Alsóboldogfalva jutna eszébe” – fejtette ki Bokor Tibor.