Az online térben töltött idő, a közösségi médiából jövő, nem a realitást tükröző tartalmak negatívan befolyásolják a kamaszok énképét, ami hosszú távon önértékelési problémákhoz vezet
Fotó: Pixabay
Nem új keletű dolog, hanem életkori sajátosság, hogy a kamaszok számára előtérbe kerül a kinézet, az öltözködés. Az online térben töltött idő, a közösségi médiából jövő, nem a realitást tükröző tartalmak viszont negatívan befolyásolják a kamaszok énképét, ami hosszú távon önértékelési problémákhoz vezet. Keresztesi Polixéna kolozsvári iskolapszichológus beszélt a jelenségről a Krónikának, és azt is elmondta, mit tehet a szülő, pedagógus, hogy ellensúlyozza a közösségi média hatását.
2025. április 15., 14:002025. április 15., 14:00
Természetes jelenség, hogy a mai kamaszok egy része a közösségi médiában látottak hatására alakítja ki énképét, ugyanis a mostani generációk túlnyomórészt a közösségi oldalakon töltik az idejüket. „Természetesen van egy valós fizikális kapcsolatuk, életük, de ezzel párhuzamosan az online tér az ő életterük, így egyértelmű, hogy minden, ami ezen keresztül bejön, befolyásolja a viselkedésüket, énképüket” – mondta el a Krónikának Keresztesi Polixéna kolozsvári iskolapszichológus. A kincses városi Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium iskolapszichológusát annak kapcsán kérdeztük, hogy március végén napvilágot látott egy, a World Vision Románia humanitárius szervezet által végzett, a kamaszok énképét vizsgáló felmérés eredménye. A kutatás szerint
Ezenkívül a megkérdezettek közül 10-ből 6-an azt válaszolták, hogy kipróbáltak már az egészségre káros fogyókúrás módszereket, hogy elérjék a vágyott alakot, és 53 százalékuk közösségi eseményeket is elkerült már amiatt, hogy elégedetlen a külsejével.
Az online tér a kamaszok élettere, így egyértelmű, hogy minden, ami ezen keresztül bejön, befolyásolja a viselkedésüket, énképüket
Fotó: Pixabay
A kolozsvári szakember a felmérés kapcsán elmondta, a mostani generációk számára sokkal nagyobb értéket jelent, ami a virtuális térből jön, és az online visszajelzések is nagy hatással vannak rájuk és az énképükre. Csakhogy
„Ami felkerül az online térbe, már keresztülment egyfajta szűrőn, a közösségi oldalakon mindenki a pozitív oldalát szeretné megmutatni, így fals képet fest a valóságról. Ha ehhez a képhez mérik magukat, természetes, hogy a kamaszok úgy érzik, nem elég szépek, nem elég jók” – fejtette ki az iskolapszichológus. Rámutatott, ezenkívül az öltözködésre vonatkozóan is torzított képet kapnak: a megjelenés, outlook, ruha- és cipőmárkák előtérbe helyezése is erőteljes a közösségi médiában, ebből következően pedig a kamasz azt érezheti, hogy a közösségi médiában sugallt képeknek, elvárásnak képtelen megfelelni. Emiatt pedig önértékelési problémák jöhetnek elő, ami testképzavarral és étkezési problémákkal is társulhat.
Ha személyiségfejlődés szempontjából vizsgáljuk a jelenséget, elmondható, hogy 10-12 éves korban elkezdődik a kamaszkor, ami azzal is jár, hogy a fiatalok elkezdenek odafigyelni arra, hogyan néznek ki, más hogyan tekint rájuk. Ez egy olyan krízisperiódus, amikor mindent megkérdőjeleznek, és fontosak lesznek a visszajelzések, elsősorban a társak véleményei” – mondta Keresztesi Polixéna. Rámutatott, az elmúlt időben a közösségi média azért is hat negatívan, mert ezeket a visszajelzéseket, megerősítéseket az online térből kapják,
Megjegyezte, a kinézetre fektetett hangsúly talán nagyobb, mint évtizedekkel korábban, valamint az is érzékelhető, hogy a jelenség korábban jelenik meg, mint az előző generációknál, napjainkban akár egy 6-7. osztályos, 13-14 éves diák esetében is észrevehető, hogy a kinézet stresszforrásnak számít. „Ez nem jelent feltétlenül testképzavart is, ami esetleg átmehet anorexiába, de egyértelmű, hogy nagyobb a veszély, mint az előző generációknál. Munkám során én is találkozom olyan 8-9. osztályos diákokkal, akik gyakran fogyókúrával, étkezéssel, sportolással próbálják a külsejüket alakítani” – mutatott rá a kolozsvári iskolapszichológus.
A felmérés szerint a romániai kamasz korú diáklányok 53 százaléka közösségi eseményeket is elkerült már amiatt, hogy elégedetlen a külsejével
Fotó: Illusztráció: Pixabay
Pedagógusként vagy szülőként sok esetben nehéz felvenni a versenyt a közösségi médiával, ezért fokozottabb figyelmet igényelnek a gyermekek.
Tehát legyünk nyitottak, és ne kritikusan álljunk a gyereknek a véleményéhez vagy a játékához, hanem inkább próbáljunk partnerek lenni, beszélgessünk arról, hogy mi van a médiában, milyen oldalakat látogat, akár mutassa meg, hogy miket lát, és ha baj van, vagy veszélyben van, jelezze” – javasolta a szakember. Megjegyezte, fontos továbbá a szülői példa is, ugyanis az otthonról kapott értékrend alternatívája lehet az online térben látottaknak, tapasztaltaknak.
Ezzel egy időben mind a szülők, mind az iskola részéről elengedhetetlen a nyitottság és a folyamatos kommunikáció a gyerekekkel. „Az énképnek a testi mellett szellemi, szociális része is van. Próbáljunk rámutatni, hogy nemcsak az a fontos, ahogyan kinéz a gyerek, hanem ugyanolyan fontos, milyen értékei, képességei, személyiségbeli vonásai vannak, miben jó, és ezeket nagyon fontos folyamatosan visszatükrözni a gyereknek.
– magyarázta Keresztesi Polixéna.
A kolozsvári iskolapszichológus azt tanácsolja, hogy a szülő ne akkor kezdjen el a gyerekkel beszélgetni, amikor már baj van, hanem már kisgyerekkortól alapítson ki vele egy olyan kapcsolatot, amelyben a gyerek érzi, hogy figyelnek rá, megértik
Fotó: Pexels
Közismert, hogy a médiában a kinézet nagyobb hangsúlyt kap, mivel a vizuális részt sokkal jobban lehet kihangsúlyozni, míg az, hogy valaki intelligens, jól kommunikál vagy kiválóan teljesít valamiben, nem nyilvánvaló első ránézésre. Viszont a veszély abban rejlik, hogy a fiatal generáció hajlamos csak kinézet szempontjából értékelni magát vagy másokat, ezért is fontos, hogy ez az egysíkú értékelés kompenzálva legyen, egyensúlyba hozzák más perspektívákkal, ami mind a szülőt, mind a pedagógust kihívás elé állítja. „Míg néhány évtizeddel ezelőtt ez spontánabb módon történt, most egyfajta tudatosságra van szükség mind a szülő, mind a pedagógus részéről, tudatosan kell arra törekedni, hogy megismertessük a másik pólust is” – fejtette ki a szakember.
A kolozsvári iskolapszichológus azt is elmondta, hogy a kamaszok egészséges énképe megnyilvánul mind viselkedésben, mind kinézetben. „Akkor mondjuk, hogy rendben van egy kamasz énképe, ha azt látjuk, hogy viszonylag jó kapcsolatrendszere van, felnőttekkel is barátságos, van baráti társasága.
Torzult, negatív énképről akkor beszélünk, ha a viselkedésében változásokat észlelünk: túlzottan elzárkózik, nem akar kapcsolatot létesíteni és megsokasodik a dühkitörések száma, ami hosszú időn keresztül kitart” – mutatott rá Keresztesi Polixéna.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!