Elefántra és zsiráfra várva

Sikeres uniós pályázat
Tavaly, december utolsó napjaiban a városi tanács úgy határozott, hogy a további 22 hektárt is bekerítheti az állatkert. „Készítettünk egy 4,5 millió eurós projektet, és ezt az összeget el is nyertük, a környezetvédelmi minisztériumon keresztül érkezik a pénz az Európai Uniótól állatkert-fejlesztésre és átrendezésre – mesélte a Krónikának az igazgató, aki 32 éve áll a létesítmény élén. – Húsz hektáron tehát megvan az infrastruktúra, a csatornázás, a sétányok, az épületek, a másik húsz hektárt rezervációs területnek tartjuk fenn. Nem lesznek épületek, hanem csak a bekerített terület. Megmarad az erdő, s benne élnek majd félig szabadon az állatok. Tízhektáros kifutója lesz a helyi kérődzőknek, vagyis a kárpáti szarvasnak, az európai bölénynek, a dámszarvasnak, őzikének. Az állat az aljnövényzetet lelegeli, de a nagy fák megmaradnak. 3-5 hektárnyi lesz a medvék rezervátuma, ott vadászlesszerű építményeket létesítünk, tehát a látogatók biztonságosan bemehetnek a medvék közé, anélkül, hogy azok megtámadhatnák őket. Közép-Kelet-Európában nincs olyan vidéki állatkert, amely egy ilyen rezervátumot megengedhetne magának”.

Minimális biológiai tér
A Marosvásárhelyi Állatkert környéke ilyenkor tele van külföldi, illetve a Maros megyén kívülről érkezett, hazai gépkocsikkal. Naponta 500 és 1000 között van a látogatók száma. Mindenkinek az a benyomása, hogy itt az állatok szinte szabadon élnek. Ennek bizonyítéka az, hogy a szabadban elő állatok viselkedési sémái itt is kialakulnak. Bereczky Boldizsár már ezelőtt 20 évvel hangoztatta, hogy az állatnak a minimális biológiai teret biztosítani kell. Akkor megmosolyogták. Most ugyanez európai uniós normává vált. „Én sokszor mondom: az állat sosem kérte azt, hogy kerítésen belül tartsuk. Tehát ha ezt megteszszük, morális kötelességünk az, hogy az állatnak összkomfortot biztosítsunk. Úgy, ahogy az ember ezt a saját gyerekével, kis háziállatával megteszi”– fogalmazta meg munkájának fő irányelvét az állatorvos. A vásárhelyi állatkert 2005-ben kapta meg – az országban egyedül – az európai működési engedélyt. Más hazai állatkertek haladékot kaptak a felzárkózásra.

Bezárt állatkertek
Az utóbbi időben, Romániában több állatkertet bezártak. Igény volt arra, hogy ezekből állatokat fogadjon be a vásárhelyi állatkert. De ezt csak akkor teszik meg, ha megfelelő élettér van számukra. Például Bákó mellett hét kisvárosban létesítettek a rendszerváltás után állatkertet, amelyeket most bezártak. „Onnan szarvast, vaddisznót hoztunk. Újabb medvéket, oroszlánokat nem tudunk mi sem befogadni, mert nincsenek meg hozzá a körülmények” – mondta az igazgató.

Japán stílusú elefánt- és zsiráfház
A 4,5 millió eurós beruházás 25 százalékát a helyi tanácsnak kell biztosítania. Mind a tavalyi, mind az idei városi költségvetésből az önkormányzat biztosította a rá eső részt. A napokban tartották meg ennek a programnak a nyilvános vitáját, és minden hatóság részéről pozitív volt a hozzáállás. 
„A fejlesztési program keretében a további 22 hektár bekerítésén kívül megépítjük a vízimadarak kifutóját, rendeznénk a tavunk környékét, a tigrisek számára ebben az övezetben vízesést alakítanak ki. Ugyanakkor elefánt- és zsiráfházat építenek.  Idén májusban, a helyi tanács jóvoltából 12 jelentős európai állatkertet jártam végig, ahol elefántot és zsiráfot tartanak.  Mindenütt azt kérdeztem, hogy ők mit tennének másképp, ha most indulnának” – magyarázta Bereczky. Hozzáteszi: van egy kitűnő, fiatal munkatársa, Adi Turcu, aki tervezőirodát működtet. A saját költségén 8000 kilométert tett meg, az állatkert-építkezés stílusát tanulmányozta. Ő tervezte a japán stílusú elefánt- és zsiráfházakat. Két ovális épület lesz, a látogató félkörben futó szerpentinen az állat magasságánál feljebb kerül. „Ultramodern létesítmény lesz, korszerű vécékkel, a kismamák számára pelenkázókkal, a fogyatékkal élők számára segédeszközzel, úgy, ahogy azt az európai normák előírják” – részletezte a terveket az igazgató.