Ehnaton, a kétnemű

Ehnaton esetében az uralkodót ábrázoló korabeli szobrokat és faragványokat elemezte, s meglátásairól azon az évente megrendezett konferencián beszélt, amelyen hírességek halálát elemzik. A korábbi években Edgar Allan Poe, Nagy Sándor, Wolfgang Amadeus Mozart és Florence Nightingale, a modern nõvérképzés úttörõjének halálát vették górcsõ alá a kutatók, az idei tanácskozáson Ehnaton került terítékre.

Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) az ókori egyiptomi 18. dinasztia tizedik fáraója Kr. e. 1355 és 1337 között uralkodott. Leginkább az úgynevezett Amarna-reformjáról (átfogó vallási-kulturális reformjáról) ismert, amelynek során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba. Felesége a szépséges Nefertiti volt, Tutankhamon pedig a fia vagy a féltestvére.

A kutató szerint Ehnaton nõies alkatát egy genetikai mutációnak „köszönhette”, amelynek révén a szervezetében a kelleténél több nõi hormon képzõdött. Az uralkodó szokatlan fejformáját pedig a koponyacsontok korai összezáródása okozhatta. „A fáraónak hermafrodita megjelenése volt. Nõi alkattal, így széles csípõvel rendelkezett. Az uralkodó gynaecomastiában szenvedett, amelyre az emlõmirigyek kóros megnövekedése jellemzõ. Ugyanakkor férfi volt, s nemzõképes, hiszen legkevesebb hat lánya született” – mutatott rá Irwin Braverman. Donald B. Redford régész-egyiptológus egyetért Irwin Braverman megállapításával, hogy Ehnaton úgynevezett Marfan-szindrómában szenvedhetett. Ez egy örökletes rendellenesség, amely elsõsorban a kötõszövetet érinti, s a csontok, így az arc rendellenes meghosszabbodásával, az izületek túlzott hajlékonyságával, valamint a szem és a szív rendellenességeivel jár. Más kutatók szerint Ehnaton és leszármazottai Fröhlich-szindrómában szenvedtek, amely a zsírszövet nõies eloszlásával, de egyben nemzõképtelenséggel is jár. Ám ez a tünetegyüttes nem illik Ehnatonra, több leánygyermek apjára – mutatott rá Irwin Braverman. A konferencián felvetõdött az úgynevezett Klinefelter-szindróma eshetõsége is – ez terméketlenséggel, sajátos nõies testalkattal jár, s gyakran társul pszichés zavarokkal. Irwin Braverman szerint azonban Ehnatonnál a gynaecomastia – a megnövekedett emlõmirigyek – a nõi nemi hormon túltermelésének volt köszönhetõ. A Yale Egyetem kutatója szerint könnyûszerrel meg lehetne állapítani, hogy igaza van-e vagy sem, amennyiben az egyiptológusok kiderítenék, hogy melyik Ehnaton múmiája, az egyiptomi kormány pedig megengedné a mintavételt egy DNS-vizsgálat céljára. Irwin Braverman szerint elmélete elõsegítheti e cél megvalósítását. „Abban reménykedem, hogy e konferencia ösztönzõleg hat azokra az egyiptológusokra, akik ezen a témán dolgoznak” – jelentette ki.

MTI