Egyre kevesebb a gólya

„Vizsgálataink során egyértelműen kiderült, hogy a hazai gólyák számára a legnagyobb veszélyt az elektromos vezetékek jelentik: a legtöbb elhullott állatról szóló visszajelzés arról tanúskodik, hogy vonuláskor az állatok többsége vezetékeknek ütközik, és áramütés következtében pusztul el – nyilatkozta Szabó D. Zoltán, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rendszertani és ökológiai tanszékének tanársegéde, aki hat éve foglalkozik a település gólyafiókáinak gyűrűzésével. – A gólyaállomány csökkenésének okait azonban nem tudhatjuk pontosan, mivel ezek az állatok életük nagy részét úton, illetve az afrikai telelőhelyeiken töltik, és hogy ott milyen hatások érik őket, nincsenek pontos adataink. Az itteni helyzetet azonban ismerjük: csökkenőben van a hagyományos fészkelőhelyeik száma, valamint egyre kevesebb az olyan terület, ahonnan táplálékot szerezhetnek maguknak.”

Csanálos – amellett, hogy sok gólyapár költ a településen – azért is került a madarászok figyelmének középpontjába, mert, az országban egyedülálló módon itt a gólyák még mindig nádfedeles csűrökön költenek. A hagyományos nádfedelet azonban sokan cserélik palára vagy cserépre, amin viszont már nem szívesen költenek a gólyák, ugyanis fészkeik könnyen lecsúszhatnak a tetőről. Szabó D. Zoltán szerint akkor lehetne megfelelő táplálkozóhelyeket biztosítani a madarak számára, ha visszatérnénk a hagyományos gazdálkodási módszerekhez, ez viszont kivitelezhetetlen. Németországban azonban kidolgoztak egy jól működő gazdálkodási formát, amely szerint mozaikosan alakítják ki a különböző felhasználású mezőgazdasági területeket a fészkek néhány kilométeres körzetében, oly módon, hogy mindig legyen a gólyák számára alkalmas kaszáló, legelő, vagy lucernás. A másik lényeges dolog, hogy legyen a közelben vízfelület is, mivel a felnőtt állatok a hőségben rendszeresen hordanak vizet is a fiókáiknak, ezzel nemcsak itatják, de locsolgatják is őket. „Azt tapasztaltuk, hogy a helybéliek szeretik a gólyákat – magyarázta a szakember. – Többen érdeklődtek, hogyan tudnák elérni, hogy továbbra is az udvarukon költsenek a madarak. Ez könnyen megoldható: elég két, kereszt alakban összeszegezett rudat a tetőkre erősíteni. Az is megteszi, ha két, dróttal összekötözött rőzsenyalábot a palára vagy a cserepekre helyeznek.”

Mivel a fiatal gólyák csak 3-4 év elteltével térnek vissza először költeni a telelőhelyeikről, a gyűrűzések eredményei is csak hosszabb távon jelentkeznek. A hat éve tartó madárjelölés idén hozott első ízben eredményt: Csomaközön felismertek egy gólyát, amelyet 2003-ban gyűrűztek a szomszédos Csanáloson, ahol szintén alkalmazzák ezt a madármegjelölési módszert.