Díjazták a humoros rugalmasságot: az aradi csikysek nyerték a magyar és román diákok történelmi témájú versenyét

„A versenybe első alkalommal benevező, kilencedikes diákokként azt gondoltunk, hogy a legjobb húsz közé se jutunk be. Aztán bekerültünk a döntőbe, és végül elsők lettünk. Teljesen váratlanul ért” – mondták a Krónikának a Phalanx nevű csapat tagjai a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) szombaton rendezett döntőt követően.

A kolozsvári Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a budapesti Case Solvers által közösen szervezett verseny elődöntőjébe a 35 benevezett csapatból 10 román és 10 magyar csapat jutott tovább, a döntőben pedig szintén egyenlő (2-2) volt a különböző anyanyelvű csoportok száma. E két fordulón tolmács fordította magyar nyelvről román nyelvre, és fordítva az elhangzottakat. Az előre elkészített PowerPoint-bemutatót 10 perc alatt egy szakmai zsűri előtt kellett ismertetniük a csapatoknak, ezt követően pedig kérdésekre feleltek a prezentációval kapcsolatban. A diákok türelmesen és – főként a katonatanoncok – fegyelmezetten végighallgatták a zsűri kérdéseit, felvetéseit, majd a csapatszellem jegyében összedugták fejüket, és úgy vitatták meg a lehetséges válaszokat.

– hangsúlyozta az eredményhirdetés előtt Murádin János Kristóf egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE kolozsvári karának kancellárja. A zsűri végül úgy döntött: a négy csapatnak úgy lehet három díjat adni igazságosan, hogy mind a négyet elismerik, így az egyik díjat megosztottan ítélték oda. Ennek értelmében harmadik helyen végzett a gyulafehérvári Eagles’ Squad, második pedig a Blue Lions – amely szintén a gyulafehérvári Mihai Viteazul Katonai Főgimnáziumból érkezett – és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata, az Alba Dracones.

„Szerintem a hajszálnyi különbség, ami az első helyezettet kiemelte a két megosztott második díjashoz és a harmadikhoz képest, a gyors kérdésekre adott válaszokban rejlett.

– mondta el érdeklődésünkre Lönhárt Tamás egyetemi docens, zsűritag. Hozzátette, a bemutatókat négy nagyon fontos szempontrendszer szerint figyelték: az előadás koherenciája, fogalomhasználat; kontextus, vizuális hatások, alkalmazott technológia, beszédmód, kiállás; a pontos adatvisszaadás technikája; innováció, leleményesség, a rögtönítélő gyors döntéshozás képessége. A zsűri harmadik tagja egyébként Mihai Florin Hasan történész volt.

Bár nem jutottak be a döntőbe, nagyon érdekes és izgalmas kezdeményezésnek nevezték a versenyt a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákjai. „Első alkalommal vettünk részt a versenyen, és nagyon élveztük. Úgy éreztük, hogy kicsit átírtuk a történelmet” – fogalmaztak a tanulók, akik a prezentáció során új előadás-technikákkal ismerkedtek meg, valamint kreativitásuknak és fantáziájuknak sem szabott határt a megmérettetés.  

– mondta el lapunknak Likker Zsuzsanna projektvezető. A szervezők szeretnék, hogy egyrészt a fiatalok már középiskolás korban megismerjék a problémamegoldás hivatalos módszertani hátterét, másrészt bővítenék a diákok történelmi ismereteit játékos, interaktív módon. Mindezt úgy, hogy történelmi személyek helyzetébe képzelhetik magukat, és ez által átírhatják a múltat.

A verseny tematikája már egyértelműen közelebb hozza a diákokat egymáshoz, hiszen hasonló érdeklődési kört feltételez a jelentkezés. A személyes találkozáskor viszont egyértelműen látszott, hogy a különböző anyanyelvű és különböző helyekről érkező csapatok összekovácsolódtak.

korábban írtuk

Román és magyar diákok írják át a történelmet – a középiskolások versenyére február 24-ig jelentkezhetnek a háromfős csapatok

Közösségépítő szerepe van a Problema Solvenda Romania történelmi témájú versenynek, amely a tapasztalatok alapján közelebb hozza egymáshoz a román és magyar diákokat. Likker Zsuzsanna projektvezető a megmérettetés céljáról, szakaszairól beszélt a Krónikának.