
Történelmi utazás. A verseny tavalyi kiadását a Dragonii Negri (Fekete Sárkányok) nevű csapat nyerte
Fotó: Facebook/Problema Solvenda Romania
Közösségépítő szerepe van a Problema Solvenda Romania történelmi témájú esetmegoldó versenynek, amely a tapasztalatok alapján közelebb hozza egymáshoz a román és magyar diákokat. Likker Zsuzsanna projektvezető a középiskolásokat megszólító megmérettetés céljáról, szakaszairól beszélt a Krónikának.
2019. február 20., 18:422019. február 20., 18:42
A Problema Solvenda Romania elnevezésű verseny fő célja újragondolni a történelmet, kiaknázni a „mi lett volna ha” lehetőségeket – mondta el lapunknak Likker Zsuzsanna projektvezető. A történelmi témájú csapatverseny szervezői szeretnék, hogy egyrészt a fiatalok már középiskolás korban megismerjék a problémamegoldás hivatalos módszertani hátterét, másrészt
Mindezt úgy, hogy történelmi személyiségek helyzetébe képzelhetik magukat és ezáltal átírhatják a múltat. „A verseny során a diákok több képességet és készséget fejlesztenek, amelyeket a hétköznapokban is fel tudnak használni és kamatoztatni. Ilyen a problémamegoldó képesség, az előadástechnika, retorikai- és beszédkészség, illetve fejlődik a kooperációra való hajlamuk, kreativitásuk is. A megmérettetés felkészülési ideje alatt megtanulnak a tényekre koncentrálni, mérlegelni és valós helyzeteket, megoldásokat elemezni szempontrendszerek alapján” – részletezte a projektvezető.
A kolozsvári Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a budapesti Case Solvers közös szervezésű, romániai középiskolás diákokat megszólító problémamegoldó versenye három szakaszból áll: online forduló, elődöntő, döntő. Az online fordulóban a csapatok logikai kérdéseket és esszéírási feladatokat kapnak. Az elődöntőben és döntőben viszont már egy előre meghatározott történelmi esetet kell feldolgozniuk az elsajátított tudásukra alapozva. Erre 72 óra áll rendelkezésükre, majd a végleges prezentációt szakmai zsűri előtt mutatják be.
„A verseny negyedik kiadását szervezzük, és az elmúlt három év tapasztalata azt mutatja, hogy az elődöntő alkalmával, amikor a legjobb kilenc csapat találkozik, nagyon nagy érdeklődést mutatnak egymás iránt. Annak ellenére, hogy konkurens helyzetben állnak, sokat beszélgetnek, kíváncsiak egymás tapasztalataira. A román és magyar anyanyelvű diákok egy közösséget alkotnak, és az egész napot csapatként élik meg” – mutatott rá Likker Zsuzsanna. Hozzátette, a verseny tematikája már egyértelműen közelebb hozza a tanulókat egymáshoz, hiszen hasonló érdeklődési kört feltételez a jelentkezés. A személyes találkozáskor viszont egyértelműen látszik, hogy a különböző anyanyelvű és különböző helyekről érkező csapatok összekovácsolódnak. Kifejtette, azok a diákok, akik már részt vettek a Problema Solvenda Romania valamelyik kiadásán, keresni szokták az ismerős arcokat, és nem csak a jelen tapasztalatokat osztják meg egymással, hanem az emlékeket is felelevenítik.
A versenyre háromfős csapatok jelentkezhetnek február 24-ig a http://problemasolvenda.com/ro/hu/ oldalon. A szervezők felhívják a figyelmet arra, hogy
Február 25. és március 10. között zajlik az online felkészülési időszak, a honlapon található videók segítségével. Március 11–16. között lesz az online forduló, innen kerül ki a kilenc legjobb csapat, akik továbbjutnak az elődöntőbe. Április 2-án az elődöntőbe jutott csapatok megkapják a megoldandó esetet. A verseny elődöntőjét, illetve ezt követően az országos döntőt április 6-án rendezik meg Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. E két forduló során tolmács fordítja majd magyar nyelvről román nyelvre, és fordítva az elhangzottakat.
Likker Zsuzsanna arról is beszámolt, hogy az online fordulón az értékeléshez javítókulcs áll a rendelkezésükre. Ezzel szemben az elődöntőben és döntőben szakmai zsűri értékeli a prezentációkat.
akik többek között figyelik a prezentáció- és előadástechnikát, a logikus érvrendszer kidolgozottságát, továbbá azt, hogy a csapatok hogyan használták fel a problémamegoldó eszközöket (SWOT, opciófa stb.). A esetmegoldások bemutatása után a csapatok kérdéseket kapnak a szakemberek részéről, így az azokra adott válaszok is beszámítanak az összpontszám értékébe.
Az első három helyezett csapat nyereménye minden évben gazdag könyvcsomagból és a támogatók által összeállított értékes ajándékcsomagból áll. Az első helyen végző diákok és kísérőtanáruk továbbá részt vehetnek egy hétvégi budapesti kiránduláson.
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
szóljon hozzá!