Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Nem szabad túlzásba vinni az illatosítók használatát, mivel az azokból felszabaduló anyagok és égéstermékek fölösleges terhet rónak az emberi szervezetre – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem (SE) pénteki közleményében.
2023. december 30., 11:592023. december 30., 11:59
Nemcsak a mesterséges illatosítókkal kell óvatosan bánni, a természetes illatgyertyák használatát is érdemes mérsékelni, mivel amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az azokból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre – figyelmeztet az MTI által idézett közleményben Pándics Tamás, a Közegészségtudományi Tanszék vezetője.
Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, de mivel sok esetben rendszeresen, folyamatosan használják azokat, a mennyiségek összeadódnak.
„Ez a halmozódó hatás és a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevő hatást gyakorolhatnak” – magyarázta a tanszékvezető, aki hozzátette azt is, hogy Magyarországon a teljes betegségteher körülbelül 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető.
Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, gyermekek állapotát. Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők.
A szakértő rámutatott: felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél viszont már rövid idő alatt kimutatható a hatásuk. „A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le” – magyarázta Pándics Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!