Fotó: Nagy Mária
A nagykárolyi Károlyi-kastély múltja szorosan kapcsolódik a szatmári svábokhoz, hiszen 300 évvel ezelőtt Károlyi gróf, a kastély egykori tulajdonosa hozta őket a vidékre, hogy megműveljék a földeket. Manapság 32 sváb települést tartanak számon Nagykároly környékén. A mára már „elmagyarosodott” lakosság más kisebbségektől is átvett szokásokat, bár akadnak olyanok is, akik jobban őrzik a régi tradíciókat. Nagy Mária hagyományőrző mesélt lapunknak a régi szokásokról, melyeket ma is ápolnak.
2022. június 06., 18:432022. június 06., 18:43
2022. június 06., 18:452022. június 06., 18:45
Nagy Mária a Szatmár megyei Mezőpetriben lakik. Elmondása szerint nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy lánya és családja is velük él a kétgenerációs, külön bejáratú sváb házban, mely erre lett kitalálva. A sváb családok „giblis”, azaz tornácos házakat és nádfedeles csűröket építettek. Utóbbiban szénát, szalmát, tengerit tároltak, de a tágas helynek köszönhetően a lovakkal itt nyomtatták ki a búzát is. Az iparosítás, az új technológia megjelenése és a kollektivizálás miatt a csűr elvesztette régi funkcióját, már raktárként működik.
„A házunkban van egy kamara, ami nem a spájzot jelenti. Itt van a pince és a padlásfeljáró. Ezt az egy helységet megtartottam olyan állapotában, amilyen régen volt, ugyanazzal a lépcsővel felfelé a padlásra. Próbáltam olyan bútorokkal berendezni, melyek a régi időket tükrözik. A kamara részben most is látszik a fagerenda, nincs lemeszelve. Persze a házban is változtak a dolgok. A lóistállóból, ami a konyha mellett van, kazánház lett, viszont a csűrnek az eleje még őrzi a motívumokat” – részletezte a hagyományőrző. Hozzátette,
Fotó: Nagy Mária
A svábok nagyon vallásosak. Most is rengeteg egyházi szokást gyakorolnak. Májusban házi oltárt készítenek, Szűz Mária-szoborral a közepén. Ehhez imádkoznak és segítséget kérnek. Augusztus 15-én, a Mária-ünnepre virágot szednek a mezőről, az udvarról. A csokrot elviszik a templomba, megszentelik és a csűr vagy ház eresze alá teszik, hogy védelmet nyújtson az időjárási viszontagságokkal szemben. Mikulásváráskor a krampusz is érkezik.
Nemcsak az építészetben és egyházi szokásokban őrzik hagyományaikat, hanem a gasztronómiában is. A szatmári svábok speciális eledele a strudli, melyet leginkább böjti napokon készítenek, különösen pénteken. „Most is betartjuk ezt a szabályt. Előfordul, hogy strudli helyett csőrege vagy „unkréc”, azaz császármorzsa kerül az asztalra. Utóbbiak is lisztből készült sváb ételek, viszont a megyében inkább a strudlit preferálják” – egészítette ki Nagy Mária.
Ezeket az alapanyagokat össze kell keverni, összegyúrni és kinyújtani. A kinyújtott tésztának az egyik felét meg kell tölteni krumplipürével, szilvalekvárral vagy túróval, a másik felét pedig a másikra borítani. A 15x10 cm-es kivágott darabokat bő olajban kisütik.
Fotó: Nagy Mária
Miután kinyújtják a tésztát és felhajtják, a krumplis strudli széleit kicsi kockákra vágják a derelyemetszővel. Forró vízben felfőzik, ameddig feljön a tetejére, majd hozzáteszik a pirított hagymát. Mikor levesszük a tűzről, megszórják pirospaprikával, ráöntik a levesre, majd hozzáadják a tejfelt. Így megvolt a leves és a második fogás is. Ezt majdnem minden héten elkészítették a sváb családok.
A hagyományőrző hangsúlyozta: a múltat ismerni kell. A szülei egymás között svábul beszéltek, hozzá csak magyarul szóltak. Az okát évekkel később értette meg. „1945-ben a svábokat kollektív bűnösnek tekintették és deportálták őket a Szovjetunióba, Donbászba. Itt szénbányában kellett dolgozniuk. Apukám gyakran mesélt ezekről az időkről. Óriási éhínség volt, sokan meghaltak. Ha a szülőnek rossz volt, nem akarta, hogy a gyerekei is szenvedjenek” – emlékezett vissza Nagy Mária, aki nemcsak a családon belül akarja továbbadni a hagyományokat, hanem másokkal is szeretné megismertetni a sváb világot.
Fotó: Nagy Mária
„Ha nem ismerjük a múltat, akkor nem tudjuk a jövőt. Minden ember legyen büszke az identitására. Mi, svábok örököltük a vallásosságot, a szorgosságot. Nagyon sokat dolgozunk. Ezt próbálom átadni a családon belül is. Tiszteljük a többi nemzetet, de ne legyünk gyökértelenek. Értékeket örököltem a szüleimtől, amit nem szabad hagyni a semmibe veszni” – fogalmazott Nagy Mária.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!