
Fotó: Asociația Copacul Vieții/Facebook
Egyedülálló, a szelektív hulladékgyűjtésre a figyelmet felhívó akcióval került be a Romániai Rekordok Könyvébe a szatmárnémeti Életfa Egyesület (Asociaţia Copacul Vieţii) és 11 Szatmár megyei óvoda: mint 330 méter hosszú, műanyag flakonokból készült füzért készítettek.
2024. június 12., 18:102024. június 12., 18:10
A kezdeményezés, amelyet a parkok európai napja alkalmából indítottak útjára, rendkívül kedvező fogadtatásra talált a gyerekek és a szülők körében, így az egyszerű környezetvédelmi akciónak indult kezdeményezésből igazi, országos szinten is elismert teljesítmény lett. Több száz óvodás és családtagjaik fogtak össze a füzér elkészítéséhez.
Fotó: Asociația Copacul Vieții/Facebook
A szatmári óvodások által készített, 3350 műanyag palackból készült füzér összesen 334 méter hosszú volt és bekerült a Romániai Rekordok Könyvébe.
„A pedagógusoknak nagyon tetszett ez az ötlet, 11 óvoda kapcsolódott be, és a három hónap alatt sokkal hosszabb füzéreket mint amilyeneket terveztünk. Szerettük volna, ha az akció védett területen történik, egy Szatmárnémetihez közel eső részen helyeztük el egymás után palackokból összefűzött zsinórokat.
Fotó: Asociația Copacul Vieții/Facebook
Mint részletezte, elkészítették a szükséges dokumentációt, és az értékelő bizottság úgy ítélte meg, hogy megérdemlik, hogy bekerüljenek a rekordok könyvébe. „Az elismerés az óvodásoké. Mi, az egyesület az ötlettel fel akartuk hívni a figyelmet a szelektív gyűjtés fontosságára” – mondta Békéssy Erzsébet. Az ünnepségre a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség székhelyén került sor.

Egymillió legóelem felhasználásával épült meg az a dioráma, amellyel a romániai csapat megdöntötte a Guinness által jegyzett legutóbbi világrekordot. A csapat tagja volt Lapsánszki Tamás marosvásárhelyi fiatalember is, vele beszélgettünk.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!