
Fotó: Kristó Róbert
Múzeumpedagógiai foglalkozással várják az öt-nyolc és kilenc-tizenkettedik osztályos diákokat a Csíki Székely Múzeumban a Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című embertani vándorkiállítására.
2014. november 26., 19:352014. november 26., 19:35
A szervezők remélik, a diákok a tárgyi tudás elsajátítása mellett úgy távoznak majd ezekről a foglalkozásokról, hogy saját és családjaik életmódjára vonatkozó tanulságokat is levonnak. Gumicsontváz, röntgenfelvételek, táplálkozási piramis, hírességekről készült fotók, szivacs, vécépapír-guriga, a Magyar Természettudományi Múzeumtól kapott emberi csontok – ilyen szemléltetőeszközök segítségével próbálja közelebb hozni az iskolásokat a kiállítás anyagához az intézmény két múzeumpedagógusa, Demény Enikő és Kádár Kincső.
„Sokat tanakodtunk, hogy mekkora gyerekeknek hirdessünk foglalkozást, hiszen elég különleges, hogy emberi csontokat fognak látni, és az a kérdés, hogy miként közelítsük meg ezt a témát. Talán akad, aki kegyeletsértőnek tartja, hogy emberi csontok vannak kiállítva, de ha ezeket a régészek, antropológusok nem mentették volna meg, nem tudnánk következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogyan éltek, mivel táplálkoztak, milyen betegségekkel küszködtek korábban” – fogalmazott Demény Enikő.
Mint kifejtette, amikor a természettudományi múzeum szervezésében volt itt a Múmiák – a váci Fehérek templomának titkai című kiállítás, gondolkodtak, hogy beengedjék-e a gyerekeket, hiszen Budapesten a természettudományi múzeumban nem feltétlenül tartottak nekik szóló programot. „Hogy szerveztünk számukra is múzeumpedagógiai foglalkozásokat, az a mi bátorságunk volt” – fűzte hozzá Kádár Kincső.
A foglalkozás során kiemelt szerepet kap az a fajta szemléletmód, amelynek köszönhetően a gyerekek képesek meglátni a korábbi történelmi korokban élt embert a csontmaradványok mögött – így az antropológiai kutatások alapján következtethetünk korára, nemére, foglalkozására, halálának körülményeire.
A foglalkozás reflektál elődeink és a mai ember életmódjára, étkezési szokásaira, betegségeire. A tárlatra látogató fiatalok csontmintákat hasonlíthatnak össze, gumicsontvázon tekinthetik meg az egészséges csontot, míg a kiállítás keretében láthatják majd azt is, hogy különböző betegségek milyen elváltozásokat okoznak a csontozaton. A foglalkozások során az egészséges étkezés témája is terítékre kerül, az, hogy mire kell figyelni a táplálkozás során, a tárlaton látható például olyan koponya, amelyen a vashiány jelei mutatkoznak – jegyezte meg Demény Enikő.
Elmesélte, szó lesz arról is, hogyan lehet megkülönböztetni a női és a férficsontvázat, hogy egyes kultúrákban mi számított szépségideálnak, beszélnek száj- és fogbetegségekről. A kiállításon bemutatott arcrekonstrukciók által például hitelesen megelevenednek a gyerekek olvasmányaiból ismert történelmi személyiségek, szembenézhetnek Janus Pannoniuszszal, Szent László magyar királlyal, Dobó István egri várkapitánnyal.
„A múzeumpedagógiai foglalkozások egyik fontos célja rávezetni a fiatalokat arra, hogy a saját testünket tisztelni kell” - hangsúlyozták a múzeumpedagógusok. Elárulták, a felnőtteknek is készülnek meglepetéssel, különleges tárlatvezetés-sorozatot terveznek, amikor szakembereket – igazságügyi antropológus, biológus, orvos, szobrász, régész – hívnak meg tárlatvezetői szerepre.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!