Átadták a Nobel-díjakat Stockholmban és Oslóban

Ahtisaari, a békeközvetítő

A Norvég Nobel-bizottság idei döntése indoklásában utalt Ahtisaarinak „a nemzetközi konfliktusok megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át folytatott fontos erőfeszítéseire”. A Nobel-békedíj idei kitüntetettje kifejtette gondolatait az időszerű nemzetközi kérdésekről. Mint nyilatkozta, az Egyesült Államok és más nagyhatalmak nem várhatják meg, hogy az izraeliek és a palesztinok elpusztítsák egymást. Ahtisaari úgy vélte: a közel-keleti helyzet megoldatlansága kedvezőtlen hatással lehet más térségekre is. „Barack Obamáról szólva úgy vélte, hogy a jövő hónapban hivatalba lépő megválasztott amerikai elnöknek megvannak a tervei, hát valósítsa meg őket. Az interjúban kitért arra, hogy meglepték a Görögországban kitört zavargások, de az ott elszabadult indulatok arra figyelmeztetnek: Európa sem védett a konfliktusokkal szemben. A Norvég Nobel-bizottság a 71 éves Ahtisaari 30 éve tartó békeközvetítő szerepét, számos sikeres nemzetközi akcióját ismerte el a rangos kitüntetés odaítélésével.

Clézio: ha lett volna internet, nincs világháború

A legjelentősebb irodalmi díjat a francia Jean-Marie Gustave Le Clézio kapta, az író műveiben megmutatkozó költői élményt és érzelmi elragadtatást díjazta a Svéd Akadémia. Az Akadémián tartott előadásában Le Clézio elmondta, hogy véleménye szerint az internet korábbi megjelenése megakadályozhatta volna akár a második világháború kitörését is, mivel a világhálón hihetetlen sebességgel áramló információk olyan új eszközt jelentenek a világ számára, amellyel kiküszöbölhetők a konfliktusok, az érdekellentétek. „Ha akkor létezett volna internet, talán Hitler tervei sem valósulhattak volna meg” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a fejlődő országokban a számítógépekhez való hozzáférés sokak számára továbbra is elérhetetlen dolog, és az emberiség két elsődleges feladata az éhezés és az analfabetizmus felszámolása. Az orvosi Nobel-díjat megosztva egy német rákkutató, Harald zur Hausen és két francia AIDS-kutató, Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier vehette át. A kémiai Nobel idén két amerikai tudósé, Roger Tsiené és Martin Chalfie-é, valamint egy japán kutatóé, Simomura Oszamunaé a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért és a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért. A fizikai Nobel-díjat idén az amerikai állampolgárságú Yoichiro Nambunak és két japán állampolgárságú tudósnak, Kobajasi Makotónak, valamint Maszkava Tosihidének, a közgazdasági Nobel-díjat Paul Krugmannak, a Princeton egyetem közgazdászának ítélték oda a nemzetközi kereskedelem mozgásainak elemzéséért.