
Fotó: Târgu Mureș Zoo/ Marosvásárhelyi Állatkert
Svédország összesen kétszázegy hiúz elejtését engedélyezte hetekkel azután, hogy vadászok több tucat farkassal végeztek az ország legnagyobb modern kori farkasirtása során – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása csütörtökön.
2023. március 02., 17:382023. március 02., 17:38
2023. március 02., 17:392023. március 02., 17:39
A svéd tartományi hatóságok több mint kétszer annyi hiúz kilövését engedélyezték idén márciusban, mint a korábbi években. Vadvédők és aktivisták szerint a tervezett irtás nincs arányban az állatállományra vagy az emberekre jelentett veszélyekkel, és arra kérik az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket Svédországgal szemben a környezetvédelmi jogszabályok megsértése miatt. „Ez egy trófeavadászat, olyan, mintha Afrikába mennénk oroszlánokra vadászni” – mondta Magnus Orrebrant, a Svenska Rovdjursföreningen állatvédő csoport vezetője, aki petíciót indított a hiúzok trófeavadászatának leállítására.
Természetvédők a múlt hónapban arra figyelmeztettek, hogy az európai hiúzállomány összeomolhat, ha nem tesznek azonnali erőfeszítéseket az állatok védelmére. A Franciaországban megmaradt nagymacskákon végzett vizsgálatok azt mutatják: genetikai sokféleségük olyan alacsony, hogy beavatkozás nélkül kihalhatnak a következő harminc évben.
Svédországban mintegy 1450 hiúz él, körülbelül háromszázzal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. A svéd környezetvédelmi hivatal szerint az országnak csak 870 állatra van szüksége az egészséges populáció fenntartásához. A hiúz fontos szerepet játszik Svédország szarvas-, jávorszarvas- és vaddisznóállományának szabályozásában. A nagymacskákat a párzási időszakban vadásszák, amikor a legvastagabb a bundájuk, ami különösen vonzó a vadászok számára – mutatott rá egy állatvédő.
Henrik Falk, a szövetség tanácsadója a The Guardiannek azt nyilatkozta: „a hiúzvadászat inkább az izgalomról szól, és néhány vadász számára természetesen az állat bundája a motiváció”. Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve szerint a vadászat a haszonállatok védelme vagy a közbiztonság fenntartása érdekében engedélyezhető. Benny Gäfwert, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szakértője szerint „erősen megkérdőjelezhető”, hogy e feltételek bármelyike érvényes-e a svédországi hiúzra.
„Nem gondoljuk, hogy a vadászok hivatkozhatnak ezekre a kivételekre, és erről az Európai Bizottságot is értesítettük” – mondta Gäfwert. A hiúzok egész Eurázsiában elterjedtek, de élőhelyük elvesztése, a beltenyészet, az orvvadászat és a közlekedési balesetek miatt számos országban csökken az állományuk.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
szóljon hozzá!