2011. március 09., 09:252011. március 09., 09:25
A székely ereklyét tavaly március 15-én három hétre kölcsönözte vissza a sepsiszentgyörgyi múzeumnak a fővárosi intézmény, majd a művelődési minisztérium közbenjárására a kölcsönzést meghatározatlan időre meghosszabbították. A háromszéki muzeológusok már akkor abban bíztak, ha sikerül bebizonyítani, hogy a történelmi tárgy a Székelyföldön sokkal több látogatót vonz, mint Bukarestben, akkor megtarthatják azt.
Az ágyúcsőre kíváncsiak száma látogatottsági rekordot döntött, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton több mint hatezer fizető látogató tekintette meg, ezenkívül számtalan diákot, fogyatékkal élőt és rászorulót ingyen is beengedtek.
A híres székely ágyúöntőmester, Gábor Áron hetven ágyút készített, ezek közül csak ez az egy, 370 kilogrammos cső került elő 1906-ban, amikor a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán csatornázási munkálatokat végeztek.
Az ereklyét 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki. 1971-ben alakult Bukarestben a Román Történelmi Múzeum, akkor a fővárosi szakemberek bejárták az ország minden múzeumát, és amit értékesnek találtak, államtanácsi határozattal elkobozták. Erre a sorsra jutott több tárgy a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonából, köztük a Gábor Áron-féle ágyúcső.
A sepsiszentgyörgyi muzeológusok 1990 óta többször is kérték vissza az ágyút, de mindig kitérő választ kaptak. Többen úgy vélték, a fővárosiak attól tartottak, hogy precedenst teremtenek, megindul a lavina, és az ország minden múzeuma visszakéri az elkobzott tárgyakat.
Tavaly márciusban negyven év száműzetés után sikerült hazahozni az ágyúcsövet, amit most – úgy tűnik – végleg megtarthat a sepsiszentgyörgyi múzeum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok