2008. április 08., 00:002008. április 08., 00:00
A film valószínűleg újraéleszti a vitát a hívők és a kételkedők között. A szörny először 1871-ben lett közbeszéd tárgya. Egy bizonyos MacKenzie úr hitte, hogy a tó ködös felszínén látott valamit, ami furcsán és váltakozó sebességgel úszott. Nessie története tudományosan mindenképpen érdekes és tanulságos, annak ellenére, hogy dokumentáltsága alapján csaknem biztosra vehető, hogy nem létezik, és soha nem is létezett. A róla bemutatott fotókon csak bizonytalan körvonalak láthatók, viszont számtalan a szemtanú. Köztük olyan természettudósok is akadnak, mint Sir Robert Scott és Robert Rines, akik szerint Nessie valamilyen fókaféle lehet, amelyet el is neveztek Nessiteras Rhombopyterixnek. Holott mindenkinek tudnia kellene, hogy egyetlen élőlény sem maradhat fenn egyedül ennyi ideig, feltételezni kellene, hogy azóta egész kis Nessie-populáció alakult ki, amely meggyőző biológiai nyomokat tett volna láthatóvá. Az igazi rejtély, hogy miért hisznek mégis benne annyian, és miért állítják oly sokan, hogy látták. Egy etológiai jelenség ad erre magyarázatot, amelyet „képzeletépítésnek” neveznek. Ennek lényege, hogy ha egy ragadozó egy bizonyos préda elfogására specializálja magát, azt olyan környezetben is látni véli, ahol egy nem erre szakosodott vadász soha nem észlelné. Elég néhány jel, és a préda rajzolódik ki a szeme előtt. Ez vonatkozik az emberi etológiára is. Ha Nessie képével az agyunkban megyünk ki a tóhoz, elég egy különös folt, és máris a szörnyet látjuk – írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Mivel pedig, ahogy Iris Murdoch írónő megfogalmazta, „egy történet akkor igaz, ha elegen készek hinni benne”, Nessie-re még szép jövő vár.
MTI
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.