A zene pozitív hatást gyakorol a közérzetre, hozzájárul az önkifejezéshez
Fotó: Pixabay
Különböző pszichés betegségekből való gyógyuláshoz járul hozzá a zeneterápia, ezenkívül segíti az önkifejezést, valamint pozitívan befolyásolja az ember közérzetét. A művészetterápia részeként használt foglalkozások jótékony hatásairól Cioba Henrietta, a jobbágytelki Petres Kálmán Általános Iskola zenetanára beszélt lapunknak.
2021. november 30., 16:532021. november 30., 16:53
A hagyományos orvoslás mellett ma már a művészetterápia, mint a tánc-, képzőművészeti, irodalom- és a zeneterápia is hatást gyakorol az ember pszichés jóllétére. A zene gyógyító hatását számos kutatás bizonyította, amellett hogy fejleszti a szenzomotoros képességeket és a kognitív funkciókat, hozzájárul az érzelmek jobb megértéséhez, a nem tudatosult lelki tartalmak megéléséhez és feldolgozásához – mondta el lapunknak Cioba Henrietta, a jobbágytelki Petres Kálmán Általános Iskola és a marosvásárhelyi Rocksuli zenetanára. Hozzátette,
„A szenzomotoros képességek fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a zenélés: a ritmusra lépkedés, mozgás, táncolás, egy hangszer megszólaltatása. Emellett a koordinációs képességekre is pozitív hatással van az olyan ütemes mozgás gyakorlásával, mint a tánc, az ujjak, kezek ritmusos mozgatása, amikor egy hangszeren játszik az illető” – mondta a zenetanár. Hozzátette, ezenkívül zenélés közben több dologra kell koncentrálni, kottát követni, emlékezni, mindkét kézre figyelni, összhangban lenni a zenekar többi tagjával. Ezek a kognitív funkciókat is befolyásolják, hisz új ingereket kapunk, melyeket érzékelünk, elemzünk, interpretálunk.
A zene hozzájárul az ember jó közérzetéhez is.
– fejtette ki a szakember. Hozzátette: szomorú lelkiállapot esetén meghallgatni egy számunkra kedves dalt nem biztos, hogy felvidít, viszont megnyugtat, és pozitív töltete lehet. Ilyenkor a zene indirekt módon hat, előidéz valami kellemes élményt, érzést, ami háttérbe szorítja a szomorúságot – jegyezte meg. Arra a kérdésünkre, hogy milyen zenét érdemes hallgatni a mindennapi pozitív közérzetért, Cioba Henrietta elmondta, hogy minden zenei stílusnak megvan a maga szépsége, és másként hat az emberekre.
A klasszikus zenének garantált a jótékony hatása, de ha valakinek az életében más műfaj a meghatározó, akkor az a megfelelő stílus, amely segíthet jókedvre derülni, megnyugodni.
„A terápia során fontosnak tartom, hogy az adott személlyel közösen válasszuk ki a dalokat, hiszen ez is egyfajta kapcsolódás, egymásra hangolódás, egy közös aktivitás a terapeuta és páciens között.
– egészítette ki Cioba Henrietta.
A zeneterápia a művészetterápia egyik formája, amelyben a képzett zeneterapeuta egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, önkifejezést. Ezenkívül terápiás hatást gyakorol a fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken.
így jobb intrapszichés és interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen.
A zeneterápia csecsemőkortól időskorig minden életkorban használható, sőt már a születés előtt is. Olyan embereknek nyújt segítséget, akik lelki vagy fizikai betegségben szenvednek, szoronganak, fogyatékossággal élnek, krízisen mennek keresztül, szexuális erőszak vagy testi bántalmazás áldozatai lettek, életük végéhez közelednek, vagy csupán jobban meg szeretnék ismerni önmagukat és a többi emberhez fűződő viszonyukat.
A zene mint nonverbális kifejező eszköz, új csatornát nyújt a kapcsolatteremtéshez és az érzelmek átéléséhez, motiváló hatása pedig jó eszköz a beszéd, a koncentráció és a mozgás fejlesztésére – olvasható a Magyar Zeneterápiás Egyesület honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!