A zene pozitív hatást gyakorol a közérzetre, hozzájárul az önkifejezéshez
Fotó: Pixabay
Különböző pszichés betegségekből való gyógyuláshoz járul hozzá a zeneterápia, ezenkívül segíti az önkifejezést, valamint pozitívan befolyásolja az ember közérzetét. A művészetterápia részeként használt foglalkozások jótékony hatásairól Cioba Henrietta, a jobbágytelki Petres Kálmán Általános Iskola zenetanára beszélt lapunknak.
2021. november 30., 16:532021. november 30., 16:53
A hagyományos orvoslás mellett ma már a művészetterápia, mint a tánc-, képzőművészeti, irodalom- és a zeneterápia is hatást gyakorol az ember pszichés jóllétére. A zene gyógyító hatását számos kutatás bizonyította, amellett hogy fejleszti a szenzomotoros képességeket és a kognitív funkciókat, hozzájárul az érzelmek jobb megértéséhez, a nem tudatosult lelki tartalmak megéléséhez és feldolgozásához – mondta el lapunknak Cioba Henrietta, a jobbágytelki Petres Kálmán Általános Iskola és a marosvásárhelyi Rocksuli zenetanára. Hozzátette,
„A szenzomotoros képességek fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a zenélés: a ritmusra lépkedés, mozgás, táncolás, egy hangszer megszólaltatása. Emellett a koordinációs képességekre is pozitív hatással van az olyan ütemes mozgás gyakorlásával, mint a tánc, az ujjak, kezek ritmusos mozgatása, amikor egy hangszeren játszik az illető” – mondta a zenetanár. Hozzátette, ezenkívül zenélés közben több dologra kell koncentrálni, kottát követni, emlékezni, mindkét kézre figyelni, összhangban lenni a zenekar többi tagjával. Ezek a kognitív funkciókat is befolyásolják, hisz új ingereket kapunk, melyeket érzékelünk, elemzünk, interpretálunk.
A zene hozzájárul az ember jó közérzetéhez is.
– fejtette ki a szakember. Hozzátette: szomorú lelkiállapot esetén meghallgatni egy számunkra kedves dalt nem biztos, hogy felvidít, viszont megnyugtat, és pozitív töltete lehet. Ilyenkor a zene indirekt módon hat, előidéz valami kellemes élményt, érzést, ami háttérbe szorítja a szomorúságot – jegyezte meg. Arra a kérdésünkre, hogy milyen zenét érdemes hallgatni a mindennapi pozitív közérzetért, Cioba Henrietta elmondta, hogy minden zenei stílusnak megvan a maga szépsége, és másként hat az emberekre.
A klasszikus zenének garantált a jótékony hatása, de ha valakinek az életében más műfaj a meghatározó, akkor az a megfelelő stílus, amely segíthet jókedvre derülni, megnyugodni.
„A terápia során fontosnak tartom, hogy az adott személlyel közösen válasszuk ki a dalokat, hiszen ez is egyfajta kapcsolódás, egymásra hangolódás, egy közös aktivitás a terapeuta és páciens között.
– egészítette ki Cioba Henrietta.
A zeneterápia a művészetterápia egyik formája, amelyben a képzett zeneterapeuta egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, önkifejezést. Ezenkívül terápiás hatást gyakorol a fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken.
így jobb intrapszichés és interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen.
A zeneterápia csecsemőkortól időskorig minden életkorban használható, sőt már a születés előtt is. Olyan embereknek nyújt segítséget, akik lelki vagy fizikai betegségben szenvednek, szoronganak, fogyatékossággal élnek, krízisen mennek keresztül, szexuális erőszak vagy testi bántalmazás áldozatai lettek, életük végéhez közelednek, vagy csupán jobban meg szeretnék ismerni önmagukat és a többi emberhez fűződő viszonyukat.
A zene mint nonverbális kifejező eszköz, új csatornát nyújt a kapcsolatteremtéshez és az érzelmek átéléséhez, motiváló hatása pedig jó eszköz a beszéd, a koncentráció és a mozgás fejlesztésére – olvasható a Magyar Zeneterápiás Egyesület honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!