Nőtt Romániában azoknak a száma, akik magányosnak érzik magukat, nincs, akihez fordulniuk, ha gondjuk van – derült ki egy friss felmérésből. Az elmagányosodás lelki következményeiről, hátteréről Román Mónika kolozsvári pszichológust kérdeztük.
Olyan Petőfi-figurát készíteni, ami mindenféle szempontból mindenkinek megfeleljen, nem lehetséges, ugyanakkor tulajdonképpen senki se tudja megmondani, milyen az igazi Petőfi – fejtette ki a Krónika megkeresésére Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész.
Nemcsak a magyar nyelv és kultúra (vissza)tanítására, de a csángó gyerekek lelkének formálására is hangsúlyt fektet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tehetséggondozó programja – mondta el a Krónikának Orbán Imola pszichológus, programfelelős.
Rendszeres áramkimaradások, szociális és gazdasági problémák, a magyar közösséget érintő nehézségek jellemzik a mindennapokat Kárpátalján a majdnem egy éve tartó ukrán-orosz háború közepette. A háború miatt kialakult gondok nagymértékben meghatár
Indulatokat, felháborodást váltott és vált ki, sőt gyűlölködő hangnemben folytatott diskurzusokat indított el a közösségi oldalon a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor ügye, amelyről Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészt kérdeztük.
Nincsen meglepő abban, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívek száma azzal arányosan csökkent, ahogy a magyarság lélekszáma Romániában – mondta el a Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus a népszámlálás részadatai alapján.
A házszentelés tulajdonképpen egyfajta családlátogatás is, lehetőség a személyes találkozásra, beszélgetésre – mondta el a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenesen működő Mindenszentek Római Katolikus Plébánia papja.
BÚCSÚ A NAPILAPTÓL – Nehéz pontosan, röviden körülhatárolni, mit is jelentett krónikásnak lenni, azaz a 23 éven keresztül nyomtatásban megjelenő országos közéleti napilap szerkesztőjeként, újságírójaként 17 éven át tartozni a közösséghez.