Zidane-ért Domenech is felelős

Labdarúgás
– Milyen szerepe volt a FIFA által felkért tizenkét fős szakmai elemzői csoportnak?
– A nemzetközi szövetség megbízásából a mérkőzések alapján kellett rögzítenünk a labdarúgás jelenlegi állapotát, illetve felvázolni a perspektívákat.
– És milyen következtetésekre jutottak: merre tart a világ labdarúgása?
– Az elemzések összegzését a hét végén hozzák nyilvánosságra, ezért legfeljebb a magánvéleményemet tudom elmondani. Eszerint közepes színvonalú világbajnokságot láttunk, amely inkább a versenyizgalmak okán marad meg az emlékezetünkben, mintsem a színvonal vagy a különböző újítások révén.
– Mit gondol, mi döntött abban, hogy az előzetesen lesajnált olasz válogatotté lett az aranyérem?
– Elsősorban az az „utánam az özönvíz” típusú felszabadultság, amelyet szerintem az Olaszországban dúló botrány váltott ki. Szinte előremenekültek, s ehhez az is társult, hogy míg az olaszok többsége otthon futballozik, következésképpen másképp fontos neki a válogatott, addig a többiek légiósai számára egészen mások voltak a prioritások.
– Melyek voltak a világbajnokság legemlékezetesebb produkciói?
– Szerintem elsősorban az edzők „alkotásai” nyomták rá a bélyegüket a vb-re – jó és rossz értelemben egyaránt. A brazilok kudarcáért elsősorban – merthogy esetükben kudarcnak számít, hogy nem kerültek a négy közé – Carlos Alberto Parreirát tartom felelősnek két okból is: egyrészt mert nem tudta kezelni az Adriano-ügyet, másrészt mert nem mert hozzányúlni a folyamatosan alulteljesítő sztárokhoz.
– Van valaki a másik póluson is?
– Természetesen: Marcello Lippi brillírozott. Ez az olasz válogatott egészen más futballt játszott, mint elődei, s aki olyan játékost tud felfedezni egy vb-n, mint Grosso, az a szakma legnagyobbjai közé tartozik.
– Futballszakemberként hogyan értékeli a vb egyik legemlékezetesebb pillanatává előlépő Zidane-kiállítást?
– Nagyon nem szeretném, ha Zidane-ról ez a lefejelős kép maradna meg a köztudatban, de nemcsak ez mondatja velem, hogy az ő esetében is érdemes az edző felelősségét keresni. Raymond Domenechnek le kellett volna vennie Zidane válláról minden terhet, kivonni őt minden aprómunkából. Ha megteszi, ez nem fordulhatott volna elő, s a döntő Zidane gálája lehetett volna.