Tóth László fegyelmezett és kreatív játékot ígér – INTERJÚ

– Az elmúlt néhány hetet már Nagyváradon töltötte. Hogy érzi magát a partiumi városban?

– Három hete vagyok itt, hamarosan jön a család is. Nagyon kedvesen, nyitottan, barátságosan fogadtak, nem volt semmi probléma. Már elkezdtük a közös munkát, persze most még az ismerkedés szakaszában vagyunk, de van olyan játékos is, akivel már dolgoztam együtt. Az uszoda tökéletes, minden adott, hogy teljesen profi körülmények között készüljünk. Közel van egy konditerem is, ahol szintén mindenféle gépekkel lehet dolgozni a fizikai kondíció megtartásáért. Ott is én vezetem az edzést, s mikor végeztünk, átjövünk az uszodába. A személyi feltételek is tökéletesek, eddig mindent hamar beszereztek, amit kértem a munkához. A csapat hozzáállása eddigi benyomásaim szerint kiváló, céltudatos és motivált játékosokból áll a gárda. A válogatott játékosok egyébként még nincsenek itt, mert a vb után kaptak két hét szabadságot. Szerintem nem bízták el magukat a fiúk a sok országos bajnoki cím miatt, mindenki teszi a dolgát. Most a felkészülésnek egy fárasztó, monoton szakaszában vagyunk, a fizikai kondíció felépítésében, és a játékosok hozzáállása most is abszolút profi. Egyébként a város maga is nagyon tetszik, kicsit Szegedre emlékeztet.

– A nyelvi akadályokat hogyan sikerül áthidalni?

– Nyelvi akadály azért nincs, mert mindenki beszél magyarul. Amikor bementem az irodába az első edzésen, és mondtam nekik három-négy mondatot, megkértem az egyik vezetőt, hogy majd segítsen fordítani, erre ő megkérdezte a játékosoktól – bent voltak tízen –, hogy ki értette, és a tízből nyolcan felemelték a kezüket. Úgy gondolom, hogy elsősorban nekem kell bizonyos dolgokat minél gyorsabban románul elsajátítani, ez így normális a könnyebb kommunikálás miatt. A vízilabdás szaknyelvet meg kell tanulnom, a játékosnak és az edzőnek fél szavakból kell értenie egymást.

– A jó nemzetközi szereplés nagyon fontos a romániai porondon egyeduralkodó VSK számára. Mit gondol az Euroliga selejtezőcsoportjáról, ahová a váradi csapat került? Szeptemberben Marseille-ben ugye a francia házigazdák mellett a szerb Crvena Zvezdával, a horvát Mladost Zágrábbal, az orosz Dinamo Moszkvával, a török Galatasarayjal és a holland Schurmann BSC-vel küzdenek meg, a hetesből az első négy jut a következő körbe.

– Első hallásra elég húzósnak tűnt a névsor. Egyik sem rossz alakulat, de mi sem vagyunk rosszabbak semmivel sem. A nevük ezeknek a csapatoknak legendás, de például már a Dinamo Moszkva sem az a nagy csapat, mint a nyolcvanas években, és a Zvezda is jó pár évtizeddel ezelőtt szerepelt jól a nemzetközi kupákban. Fel tudjuk velük venni a versenyt. Én azt várom a csapattól, hogy magabiztosan jussunk tovább, és minél jobb pozícióból. A Zágrábot mondjuk kiemelhetjük a csoportból, mert az érte el eddig a legtöbb BEK-győzelmet a vízilabdában – már más minőséget képvisel.

– Ha átkerülnek a LEN-kupába, ott milyen eredményt vár a csapattól?

– Most arra koncentrálunk, hogy az első négybe kell kerülni az Euroliga-selejtezőben. Nyilván a következő selejtezőkör még keményebb lesz, mert ott már a legnagyobb bajnokokkal kell megküzdenünk. A LEN-kupában minimum a nyolc közé jutást kell elérni, ami tavaly is sikerült a csapatnak. Persze már ott is nagyon erős ellenfelek vannak, az is szerencse dolga, hogy ne a legerősebbekkel kerüljünk össze, de egy kétfordulós rendszerű kupában bármi előfordulhat.

– Akár döntőbe jutás is?

– Miért ne? Nem kell megállnunk a cél előtt, de azért a realitás talaján maradva emlékezzünk rá, hogy a nyolc között már nagyon jó csapatok vannak.

– A váradi csapat teljesítménye általában kihatással van a román válogatott szereplésére, hiszen sok a Váradról bekerült válogatott játékos. Mielőtt ide érkezett, felvette a kapcsolatot a szintén magyar szövetségi kapitánnyal, Kovács Istvánnal?

– Természetesen többször is beszélgettem vele, kikértem a véleményét, hiszen ő testközelből látja a bajnokságot és a játékosokat, és rengeteg hasznos tanácsot adott. Valószínű, hogy ami jó a klubcsapatnak, az jó a válogatottnak is: ha a váradi együttes eredményesen szerepel a nemzetközi porondon, az a román válogatottnak is hasznára van.

– Hogy látja, felismerhetők a magyar vízilabda-iskola jegyei a román pólón valamilyen formában? Egyáltalán beszélhetünk még iskolákról a modern vízilabdában?

– Természetesen beszélhetünk különböző iskolákról. Van magyar, szerb, horvát iskola, az olaszok, spanyolok, egyéb mediterrán csapatok is más-más stílust képviselnek. Egyvalami azonban mindben közös: ma mindenki a fizikai adottságokra fektet nagy hangsúlyt. A román vízilabda nem közvetlenül a világ élvonalában, inkább a második vonalban szerepel, de a VSK-t láttam tavaly játszani a nemzetközi kupákban, a nyolc közé jutottak, és épp itt, ebben az uszodában estek ki a Honvéd ellen, ötméteresekkel – ez azt jelenti, hogy remek alapanyagról beszélhetünk. Olyan játékosok vannak itt, akik szerintem kiváló képzést kaptak eddig, és én azt szeretném, hogy velem ezen sikerüljön még egy kicsit javítani, csiszolni, és így még jobb eredményeket elérni elsősorban nemzetközi szinten.

– Hányadik lenne a Nagyváradi VSK a magyar bajnokságban?

– Bár ott már tele vannak a csapatok olimpiai és világbajnokokkal, úgy gondolom, hogy valahol az ötödik és a nyolcadik hely között lehetne elhelyezni a VSK-t. De ez persze csak játék a szavakkal. Valójában nekem is még csak most fog kiderülni minden, hiszen az edzőmérkőzéseket csak két hét múlva kezdjük el játszani. Akkor látjuk meg, mennyire tudják elsajátítani, amit én szeretnék. Persze ilyen rövid idő alatt nem lehet mindent megváltoztatni.

– Mennyire fogja másképpen vezetni a csapatot, mint az előző edző, Cornel Gordan, aki sorozatban ötször nyerte meg a román bajnokságot?

– Biztosan másképpen vezetem majd, de a változtatásokat óvatosan kell bevezetni. Ésszel kell csinálni, nem lehet mindent egy perc alatt megmutatni, ha az ember sürgetni akarja a dolgokat, abból nem születik jó eredmény. Elvárásom a fegyelmezett, de kreatív játék. Néztem felvételeket az elmúlt évadból, és úgy látom, hogy a csapat mindkét feltételnek meg tud felelni.