Test-lelki fiatalításra készülnek

Hány éves szünet után tér vissza az aktív jégkorongozásba?
n A szövetség elnöksége május 23-án hagyta jóvá a négy évre szóló kinevezésemet, azt megelőzően öt éven át gyakorlatilag nem volt közvetlen kapcsolatom a sportág élvonalával. Az utolsó csapat, amellyel jégen voltam, az Újpest volt.
Milyen állapotokat talált ennyi év után a román hokiban?
n Utoljára 1992-ben dolgoztam szövetségi szinten, akkor a válogatott másodedzője voltam. Azóta sokkal lejjebb került a hazai jégkorongozás, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy elment mellettem a világ.
Valamennyi román válogatott szakmai igazgatójaként hogyan körvonalazható az önre bízott feladat?
n A válogatottak edzőinek tevékenységét kell irányítani, összehangolni, ellenőrizni, de olyan menedzseri feladatok is hárulnak rám, mint a felkészülési összegek felhasználásának koordinálása vagy a felszerelések elosztása. Ugyanakkor jelen kell lennem a klubcsapatok játékosainak fizikai tesztelésénél is, a specifikus felméréseknél vagy a kapusok felkészítésénél.
Körvonalazódik már az a szakemberi gárda, amelynek tevékenységét irányítania kell majd?
n Az augusztus 22-i ülésen kell javaslatot tennem a négy válogatott edzőjére, amit az elnökség majd elfogad, vagy elutasít. A felnőttválogatott mellé a gyergyószentmiklósiak szlovák edzőjét, Dusan Kapustát szeretném megnyerni, ő vezette már a magyar válogatottat is, jól beszél magyarul, játékosként pedig a szlovák válogatott meghatározó embere volt. Ha Kapusta nem vállalja, akkor a csíkszeredai Gál Sándor vagy steauás Marius Gliga a következő jelöltem. Az utánpótláskorúaknál Prakab Gáborban vagy Gheorghe Pogăceanuban gondolkodom. Ugyanakkor szeretnék egy pszichológust is alkalmazni a válogatottak mellé, ígéretet kaptam, hogy erre is lesz majd anyagi fedezet.
Milyen elvárásokat fogalmazott meg önnel szemben a szövetség elnöksége?
n Elsősorban teljes mentalitásbeli, felfogásbeli váltást, ami játékosokat, edzőket, de még a bírókat is érintené. Az a tapasztalatom – s ezt Dusan Kapusta is megerősítette –, hogy a hazai játékosok nem szeretnek edzeni, nagyon nehéz őket koncentrált munkára fogni. Ezen változtatnunk kell, s ez nagyon kemény munkát feltételez. A válogatottnál a fiatalítás a cél, készek vagyunk erre akár két-három évet is rááldozni. Mindez aligha befolyásolná az eredményességet, hiszen ilyen körülmények között is fel kell jutnia a válogatottnak a Divízió 1-es világbajnokságba.