Lidström bearanyozta a három koronát

Jégkorong
Pedig a döntőig vezető úton Erkka Westerlund együttese összes ellenfelén átgázolt, az elődöntőben a torna leglátványosabb és legeredményesebb támadójátékával büszkélkedő oroszokat is leiskolázta. A remekül védekező finneknek olyannyira sikerült szétzilálniuk Ovecskinék játékát, hogy kapujuk immár ötödször is érintetlen maradt az olimpiai torna során. „Két és fél harmadon át elhagytuk a gatyánkat, úgy küzdöttünk, hogy aztán az utolsó tíz percben már kényelmesen hátradőlhessenek a szurkolóink” – mondta a meccs után Toni Lydman finn hátvéd, aki bombagóllal vette ki a részét a sikerből.
A másik ágon jóval sűrűbben potyogtak a gólok: a svédek már a 34. másodpercben, első kapura lövésükből bevették a cseh kaput. A második harmad közepén már ötnél jártak a skandinávok, amikor kapust cserélt az ellenfél: Vokoun váltotta a koronggal alig találkozó Hnilickát. Az ezt követő két gyors gól azonban csak a feltámadás illúzióját hozta meg a cseheknek, de Alfredsson találata már a második harmad végére eldöntötte a továbbjutás kérdését.
A kisdöntőben viszont javítottak a csehek, akik az oroszokhoz hasonlóan nem játszottak túl jól, viszont kihasználták helyzeteiket. A Vokoun vezette védelem a torinói tornán először megúszta kapott gól nélkül, pedig a „zbornaja” közel kétszer annyit lőtt kapura: 15 cseh kísérletből azonban három gól is született, míg 28 oroszból egy sem.
Az északi döntőben a történelmük első olimpiai aranyára hajtó finnek csak az első harmadban hozták korábbi formájukat, amikor Timonen emberelőnyben eleresztett bombája becsúszott Lundqvist kapus alatt. A második harmadban viszont rendre finn hokisok töltötték meg a büntetőpadot, a sárga-kékek pedig némi szerencsével – Zetterberg egyenlítő gólja Berg korcsolyájáról pattant a hálóba – pedig fordítottak. Peltonen ugyan visszahozta a finn reményeket, de a harmadik játékrészből alig tíz másodperc telt el, amikor Lidström a kék vonalról hatalmas bombát zúdított a bal felső sarokba. Mint később kiderült, ez a gól döntötte el az aranyérem sorsát, mert a hátralevő idő javában a „háromkoronások” sikeresen őrizték előnyüket. Igazán izgalmas pillanatok csak az utolsó másfél percben adódtak Lundquist hálója előtt, amikor a saját hálóőrüket lehozó finnek másodpercenként próbára tették a svéd kapust, aki azonban a jégen fekve is állta a tűzijátékot. Az 1994-es lillehameri siker után Svédország másodszor nyeri meg az olimpiai hokitornát: Peter Forsberg, valamint a két Jönsson, Kenny és Jörgen immár második aranyérmét viheti haza. A finnek pedig 1988 után másodszor lettek ezüstérmesek, annak ellenére, hogy a 12 torinói nap alatt ők nyerték a legtöbb meccset, szám szerint hetet.

Elődöntők: Svédország–Csehország 7-3 (2-1, 4-2, 1-0). Gól: Modin (1.), Axelsson (14.), H. Sedin (22.), Backman (24.), J. Jönsson (28.), Alfredsson (40.), Hollström (57.). ill. Kuba (4.), Hemsky (31.), Prospál (32.). Finnország–Oroszország 4-0 (1-0, 2-0, 1-0). Gól: Peltonen (7.), Lydman (30.), S. Koivu (34.), O. Jokinen (50.).
A 3. helyért: Csehország–Oroszország 3-0 (1-0, 1-0, 1-0). Gól: Erat (5.), Zidlicky (27.), Straka (60.).
Döntő: Svédország–Finnország 3-2 (0-1, 2-1, 1-0). Gól: Zetterberg (25.), Kronwall (34.), Lidström (41.), ill. Timonen (15.), Peltonen (35.).
A bajnokcsapat kerete: Henrik Lundqvist, Stefan Liv, Mikael Tellqvist – kapusok; Jörgen Jönsson, Mika Hanula, Peter Forsberg, Fredrik Modin, Mats Sundin, Henrik Sedin, Daniel Sedin, Ronnie Sundin, Kenny Jönsson, Samuel Pahlsson, Per Johan Axelsson, Daniel Alfredsson, Christian Backman, Thomas Hollström, Henrik Zetterberg, Nicklas Lidström, Mikael Samuelsson, Niclas Hävelid, Daniel Tjarnqvist, Niklas Kronwall – mezőnyjátékosok. Szövetségi kapitány: Bengt Ake Gustafsson.