Kibékíthetetlen táborok a kolozsvári futballban

Mára feloldhatatlanná vált a Kolozsvári CFR és a Kolozsvári U futballcsapatának szurkolótábora közti ellentét, amelyet mesterségesen is gerjesztenek, a két klubvezetés erkölcsi tőkét próbál kovácsolni egymás pocskondiázásából – hangzott el többek közt a Kolozsvár Társaság székhelyén kedden megtartott, Kolozsvári futball tegnap, ma, holnap című kerekasztal-beszélgetésen.

A házigazdákat képviselő Buchwald Péter moderátor bevezetőként elmondta: ő maga 60 évig űzte a labdarúgást, többek közt látta az 1943-44-es idényben megrendezett Kolozsvári Atlétikai Club (KAC)–Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) magyar NB I-es mérkőzést, amelyet a kolozsvári csapat nyert a későbbi bajnok NAC ellen. Mint részletezte, a Kolozsvári Vasas és a KAC két utódcsapata, az U és a Dermata között volt ugyan rivalizálás, de az nem volt számottevő. „Akkoriban a pfúj bíró és a „szemüveget a bírónak” voltak a legkeményebb lelátói beszólások” – magyarázta Buchwald Péter.

Feloldhatatlan ellentét
Szoboszlay Miklós érdemes edző, Kolozs megye díszpolgára – aki egykoron a Kolozsvári CFR-nek és az U-nak is volt vezetőedzője – szintén arról értekezett, hogy régen nem volt akkora konfliktus a kolozsvári csapatok között, hiszen előfordult olyan is, hogy egyszerre 7-8 játékos igazolt át az U-tól a CFR-be. A két csapat közti jelenlegi ellenségeskedés kapcsán ugyanakkor megjegyezte, „minkét klubvezetés erkölcsi tőkét próbál kovácsolni egymás pocskondiázásából”.

Hozzáfűzte, az U jelenlegi szurkolói kemény magja minősíthetetlenül viselkedik, hiszen viszonylag gyakran skandálják, hogy „ki a magyarokkal az országból”. „Rendes román ember nem megy ki a meccsre” – fogalmazta meg bírálatát Szoboszlay Miklós. Hozzátette: ő egyébként „U-ista”, hiszen az U labdarúgója volt. „A jelenlegi ellenségeskedést nehéz lesz megreformálni” – summázta véleményét Szoboszlay.

Az egykori edző ugyanakkor szóvá tette a jelenlegi utánpótlás-nevelés hiányosságait is. Kifejtette: manapság a leendő labdarúgók legnagyobb ellenségei saját szüleik, akik ahelyett, hogy örülnének annak, hogy futballozhat a gyerekük, az edzőt ócsárolják és taktikai utasításokat adnak az ifi mérkőzéseken. Nem beszélve arról, hogy a legcsúnyább szavakkal illetik a játékvezetőket.

Madarász Lóránd színművész, a KVSC galeri vezetője ugyanakkor kifejtette, akkora az ellentét a CFR és az U szurkolótábora között, hogy azok immár kibékíthetetlenek. Mint részletezte, ennek leginkább az az oka, hogy a köztudatban az U a románok, a CFR pedig a magyarok csapataként szerepel.

Ráadásul feszültséget szült az is, hogy a CFR az elmúlt tíz évben látványos sikereket ért el a hazai és nemzetközi porondon egyaránt. Madarász Lóránd szerint az is hozzájárul a korábban nem tapasztalt ellenségeskedéshez, hogy ma már sok csapat szurkolótáborát hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult emberek alkotják.

Mért esett szét a BEK-győztes Ajax?
A kerekasztal-beszélgetésre a szervezők meghívták Kovács István mérnököt, az Ajaxszal két Bajnokcsapatok Európa Kupáját (a Bajnokok Ligája elődjét) nyert legendás edző, Kovács István fiát is, aki személyes élményeit mesélve elevenítette fel édesapja emlékét. Az általa elmesélt történetekből többek közt kiderült: az 1973-ban másodjára is BEK-et nyerő Ajax azért esett szét a következő idényre, mert az akkori holland kormány 40-ről 60 százalékra emelte az adót.

A klubvezetés inkább elvesztette volna a Juventus elleni döntőt, ugyanis ezen múlott, hogy a progresszív adózású rendszerben egy adósávval feljebb kerül-e a klub. A játékosok hallani se akartak a vereségről, nyertek és ezzel anyagilag ellehetetlenült az amszterdami csapat.